Kultúra

2011.02.11. 03:29

Gyógynövénytudomány: orvosok, gyógyszerészek közös ismerete

A gyógynövényekről, hatásaikról való ismeretgyűjtés száz évek óta kíséri az emberiség történetét. Amint kiderül: Erdélyben még a 20. század második felében is a gyógynövénytudomány az orvosok és a gyógyszerészek közös tudása volt.

Merklin Tímea

Tóth Kálmán, a Vasi Múzeumbarát Egylet titkára bevezetőjében a múzeumok társadalmi szerepvállalásáról beszélt, aktualizálva a gyógynövények és a botanika összekapcsolódásáról, minthogy a Savaria Múzeumnak van a magyarországi vidéki múzeumok közül a legnagyobb herbáriuma. Dr. Balogh Lajos botanikus előadásában kifejtette: az emberiség kultúrkincsének fontos részét képezik a növények, közvetlenül a táplálkozás révén, valamint az ízesítésben és a gyógynövények felhasználásában. A mintegy négyszáz éve elhunyt Carolus Clusius németalföldi természettudós (1526-1609) munkásságát idézte, akinek tevékenysége jelentős részben Pannóniához és növényvilágához kötődik. A 16. század török időket élő Magyarországához, amely három részre szakadt.

Clusius korában Magyarországon három iskola volt: a sárvári orvosbotanikai iskola a Nádasdyak udvarában - Erdősi Sylvester Jánossal; a németújvári iskola Beythe Istvánnal; és az erdélyi iskola Melius Juhász Péterrel, Váradi Lencsés Györggyel.

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Tóth Kálmán, a Vasi Múzeumbarát Egylet titkára bevezetőjében a múzeumok társadalmi szerepvállalásáról beszélt, aktualizálva a gyógynövények és a botanika összekapcsolódásáról, minthogy a Savaria Múzeumnak van a magyarországi vidéki múzeumok közül a legnagyobb herbáriuma. Dr. Balogh Lajos botanikus előadásában kifejtette: az emberiség kultúrkincsének fontos részét képezik a növények, közvetlenül a táplálkozás révén, valamint az ízesítésben és a gyógynövények felhasználásában. A mintegy négyszáz éve elhunyt Carolus Clusius németalföldi természettudós (1526-1609) munkásságát idézte, akinek tevékenysége jelentős részben Pannóniához és növényvilágához kötődik. A 16. század török időket élő Magyarországához, amely három részre szakadt.

Clusius korában Magyarországon három iskola volt: a sárvári orvosbotanikai iskola a Nádasdyak udvarában - Erdősi Sylvester Jánossal; a németújvári iskola Beythe Istvánnal; és az erdélyi iskola Melius Juhász Péterrel, Váradi Lencsés Györggyel.

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Clusius korában Magyarországon három iskola volt: a sárvári orvosbotanikai iskola a Nádasdyak udvarában - Erdősi Sylvester Jánossal; a németújvári iskola Beythe Istvánnal; és az erdélyi iskola Melius Juhász Péterrel, Váradi Lencsés Györggyel.

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Clusius korában Magyarországon három iskola volt: a sárvári orvosbotanikai iskola a Nádasdyak udvarában - Erdősi Sylvester Jánossal; a németújvári iskola Beythe Istvánnal; és az erdélyi iskola Melius Juhász Péterrel, Váradi Lencsés Györggyel.

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Batthyány III. Boldizsár humanista műveltségű főúr, a természettudományok egyik első hazai mecénása hívta ide Clusiust, aki 1583-ban készítette el Az első pannóniai flóraművet , a térség növényvilágának első tudományos leírását, amely Európában a második legnagyobb ilyen munka volt. A második magyar füveskönyvet már Sárváron nyomtatták. A népi növényismeret is megjelent Clusius műveiben, a növények latin nevei mellé, az egyszerű emberek által használt magyar neveket is odaírták. A népi elnevezés már közeledik a hasznuk kutatásához. A térség gombavilágát Batthyány és Beyte kalauzolásával írta le Clusius 1601-ben. A gombák magyar neveit is beleírták. A gombászat tudományának első alapműve is itt született.

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

A 16. századi jeles kutatóktól jutunk a gyógynövénytudományig, amit dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész az erdélyi iskolában , a marosvásárhelyi egyetemen még az orvostanhallgatókkal közösen tanult. A gyógynövénytudomány ott az orvosokkal közös tudás volt.

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

A Szombathelyen közismert patikus 1983-ban települt át Magyarországra. Erdélyben az egyetemi évei alatt részt vett abban a kutatómunkában, ami feltérképezte az országrész gazdag növényvilágát, a nyarakat a hegyekben töltötte. Növényeket gyűjtöttek Melius Juhász Péter nyomán. Azt is vizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Így lett dr. Schwartz Vera a gyógynövények tudora. Szombathelyen is hoztak létre olyan patikát, amibe be lehetett vinni a gyógynövényeket a szaktudása révén. Ma is van hely, ahol kérdezni lehet tőle. Mindent nem, de nagyon sokat tudnak a gyógynövények - mondta a szakgyógyszerész az esten. Ő - az erdélyi iskolát ismerve - a botanika-történet sárvári ágára csodálkozott rá, nem tudta, hogy Nádasdy Tamás iskolát teremtett Sárváron, hogy Sylvester János nyomdája azt is jelentette, jöjjön ide, akinek mondandója van. Így kerültek ide az orvostudorok, köztük az az Itáliában végzett orvos is, aki Kanizsai Orsolyát gyógynövényekkel kezelte, hogy utódot hozhasson a világra. Diétát, füves fürdőket, valamint a sárvári gyógyvizet alkalmazták Kanizsai Orsolyánál, ennek hatására felszívódott a méhdaganata, ami addig a várandósságban akadályozta. Így születhetett meg Nádasdy Ferenc, a fekete bég.

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

Így marad fenn a Nádasdyak, a Batthyányak emlékezete, vagyis nem elveszett pénz az, amit tudományba és beteggyógyításba fektetünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!