Kultúra

2015.04.17. 12:48

Hét évtized Isten és az emberek szolgálatában

Maribor – Dr. Jožef Smejt 1944-ben szentelték pappá Szombathelyen. Egykor a maribori püspökség segédpüspöke volt, ma nyugdíjba vonultan tölti napjait. Jelenleg a 93. életévét járja. Munkájához nem csupán lelkipásztorkodás, hanem komoly tudományos és irodalmi munka is kapcsolódik.

Farkas Eszter

Talán mindig az az első kérdés egy római katolikus pap felé, hogy miként határozta el magát erre a hivatásra? Jožef Smej erre János evangéliumának egy részletével válaszol, mikor Jézus szól övéihez: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.” Smej püspök úr eddigi hosszú életét és  terjedelmes munkáját elnézve kétség sem fér hozzá, hogy maradandó, bő gyümölcsöt termett. Mily érdekes, hogy a muravidéki szlovénok nyelvén, amit Jožef Smej is beszél, a Megváltó, Jézus Krisztus neve szinte pontosan úgy hangzik, mint magyarul (Jezuš Kristuš).

Jožef Smej 1922-ben született Zalabagonya (Bogojina) községben, amit még csak néhány éve csatoltak el Magyarországtól. Szülei papnak szánták, s eleget is tett óhajuknak. Sokat imádkoztak érte a szülők és Jézus nyilván meghallgatta imáikat, beválasztotta fiúkat az ő választottjai sorába. 1941-ben, az érettségi után először beiratkozott Ljubljanában az orvostudományi egyetemre, egy hónapot töltött ott, azután került Mariborba, a teológia szakra. Első évfolyamát ott végezte el. Tanulmányait nagyban befolyásolta a hirtelen bekövetkező változások, minek folytán Jugoszláviát lerohanták. A muravidéki növendékek (összesen 13-an) átkerültek Mariborból Szombathelyre. Az ifjak nem tudtak magyarul, Szombathelyen az utcákat róva muravidéki nyelven társalogtak mindenki füle hallatára. Egy kurzus keretében elsajátították a magyar nyelvet, így Smej püspök úr is, méghozzá a Muravidékről származó Törnár Ede Ferenc plébános segítségével. A püspök úr szülei is, akik a Monarchia idején végezték az iskolát, tudtak magyarul, sőt, amikor nem akarták, hogy a gyerekeik valamit megtudjanak, inkább magyarul mondták el egymásnak azt a dolgot. Egy hónap alatt már olyan jól elsajátította a magyar nyelvet, hogy könnyen el tudott társalogni. Jóllehet igen szerencsésnek érezte magát, hogy a teológia főbb tárgyai inkább latinul mentek (leszámítva az egyházi történelmet, ami magyarul volt).

Az 1941 és 1944 közötti időszakban, mikor a Muravidék ismét magyar fennhatóság alatt állt, mégsem került vissza a szombathelyi püspökség egyházi fennhatósága alá, csupáncsak a püspök adminisztratúrája alá tartozott. Smej püspök úr megjegyezte, hogy a katolikus egyház vezetői a Vatikánban gondolták, ez a politikai állapot aligha lehet tartós, tehát nem célszerű visszacsatolni a szombathelyi egyházmegyéhez a Muravidéket. Mindez 1944-re egyértelművé vált.

Jozef Smej (Matjaz Zaplotnik): A fotó Jožef Smejről még 2009-ben készült, amikor látogatást tett Szentgotthárdon.

Jožef Smejt 1944. december 8-án szentelték pappá Szombathelyen. Első éveit, mint káplán szolgálta. A magyarlakta Dobronakon is szolgált, ahol prédikált a híveknek magyar nyelven is. Megfordult ezenkívül szülőhelyén, Bagonyán, illetőleg Murahelyen (Dokležovje) és Bántornyán (Turnišče) is.

Szombathelyi évei alatt találkozott Dr. Géfin Gyulával, aki megmutatta neki Küzmics Miklós 18. századi szlovén plébános-író latin és magyar nyelven írott leveleit és néhány versét. Ezeket az anyagokat felhasználva később megírta első tudományos munkáját Küzmics Miklós múzsája címen, 1976-ban. Küzmics Miklósról ráadásul regényt is írt, amelynek címe Az aranytoll nyomában (Po sledovih zlatega peresa). Az 1980-ban megjelent alkotás akkoriban bestseller volt, igen sok hasznos információval is szolgált az akkori korszakról, s a Muravidék történelmi-kultúrális alakulásáról. Az azóta eltelt több mint három évtized óta Jožef Smej már tekintélyes írásos munkát tudhat maga mögött. Rengeteget publikált a muravidéki egyháztörténetről, irodalomról, a magyar-szlovén kapcsolatokról a Muravidéken. Írt további regényeket, sőt fordított is. Szlovénre nyelvre tolmácsolta Gárdonyi Géza A láthatatlan ember c. regényét 1973-ban, amelynek címe  Atila, bič božji lett szlovénul. Fordított ezenkívül német, latin francia nyelvből, így a klasszicista Jean-Baptiste Racinet. A szlovén vallási életben is igen nagy jelentősége van, közreműködött új, szakszerű szlovén Biblia-fordítások összeállításánál, a szükséges biblicisztikai iratokat franciából és németből fordította.

2014. november 16-án tartotta rubintmiséjét Bántornyán, az Assisi Szt. Klára apácarend ottani kolostorában. Bár a korban való előrehaladottság egészségi állapotában jelentkezik, szellemi frissessége Smej úrnak töretlen, teljesen ezért nem is vonult vissza.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!