Kultúra

2015.11.18. 14:50

Holdosi hangja

Szombathely – „Létezik-e egyáltalán a romológia?”, tette fel a provokáló kérdést dr. Beck Zoltán egyetemi adjunktus szerdán délelőtt a Berzsenyi könyvtárban megrendezett konferencia nyitóelőadásában. Létezik, csak kicsit „másképpen”.

Ölbei Lívia

 

A Romák, cigányok a tudomány és a művészetek terében című konferenciával egyrészt lezárult, másrészt megkezdődött valami a Berzsenyi könyvtárban. Lezárult az EMMI által támogatott programsorozat, amely a roma közösségben fellelhető értékek felmutatását tűzte ki célul: a roma és nem roma küzösség számára egyaránt. És körvonalazódott a folytatás: dr. Beck Zoltán, a konferencia ötletgazdája felvetette egy kétévente megrendezendő Holdosi József-sorozat lehetőségét és szükségességét, és ebben partnerre talált a BDK-ban. Ahogy Nagy Éva, a könyvtár igazgatója hangsúlyozta: nem a pályázati támogatástól teszik függővé a folytatást, a könyvtár egyébként is sokat tesz az esélyegyenlőség megteremtéséért. A BDK-nak ráadásul érvényes együttműködési megállapodása van a szombathelyi roma önkormányzattal. A konferencián dr. Puskás Tivadar polgármester mondott köszöntőt, az eseményen Marton Ferenc megyei alelnök is részt vett.

Dr. Beck Zoltán PhD. egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) olyan, kétévente megrendezendő Holdosi József-konferenciát képzel el, amelynek egyrészt magától értetődő helyszíne Szombathely – itt élt, írt, tanított Holdosi József –, másrészt megvan a „nemzetközi nyitottsága” is. Vagyis olyan fórum, ahol „a legfrissebb tudományos eredmények elbeszélhetők”. Mert véleménye szerint – és itt elnézést kér a „patetikus metaforáért” – a Holdosi-prózát „nem érdemes bedobozolni”: Holdosi József életműve „nem doboz, hanem inkább ajtó”, amely mögött izgalmas világ tárul föl. A csütörtöki könyvtári konferenciát pedig „benyitunk, becsukjuk-élményként” határozza meg, és ennek szellemében tart lendületes, magáról ragadó előadást arról, hogy voltaképpen „mi a romológia”. Illetve mindenekelőtt arról, hogy „mi nem az”.

A romológia ezek szerint biztosan nem az a tudomány, amely „a romálról beszél”. Méghozzá azért nem, mert ez a meghatározás azt feltételezné, hogy „a romológus mindenhez ért”, a képzőművészettől az irodalmon át a szociológiáig. Ezen az alapon a romológia nem volna más, mint „tartalomjegyzék”: azon szövegek gyűjteménye, amelyeknek így vagy úgy roma tematikájuk van. Ennél azonban árnyaltabb, termékenyebb, a „diskurzus erejét” megalapozó definícióra van szükség: romológia tehát inkább „arra való”, hogy a romákról – többnyire a többség által „megképzett cigányról” – szóló szövegeket (előítéleteket stb.) folyamatosan újraolvassa és „leleplezze”. Íme!

A BDK-konferencián Kardos Ferenc, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese a szlovén-magyar-osztrák hármas határon roma közösségekben végzett szociológiai kutatás tanulságairól beszélt. Junghaus Tímea művészettörténész (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet) a roma kortárs képzőművészet kontextusáról beszélt. Dr. Takács Dóra PhD. főiskolai docens (NymE SEK Germanisztika Intézeti Tanszék) a Kányák című Holdosi-regény német nyelvű befogadásáról beszélt. Takó Annamária magyar mesterszakos bölcsész Kányák-elemzéssel érkezett.
Takács Dóra bemutatott egy 1994-es felvételt: Holdosi József hangját hallhattuk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!