Kultúra

2015.07.15. 12:46

Interjú Goldbach Nórával (x)

Többek között Amerikáról, a lehetőségekről, a színdarabokról és a filmekről kérdeztük Goldbach Nórát.

Hogyan kerültél Amerikába? Miért ott tanulsz?

Az érettségi után a magyar Színművészeti Egyetemre jelentkeztem, de nem jutottam be. A második évben viszont három helyre is felvételt nyertem ( Royal Central School of Speech and Drama, American Academy of Dramatic Arts, Pszichologia szak, Oxford Brookes University) viszont nem volt kérdés számomra, hogy Londont vagy New Yorkot válasszam-e, mert egészen kicsi korom óta, mindig is ide vágytam, bar a felajánlott ösztöndíj nagyban hozzá segített a döntéshozatalhoz..:)

Van különbség a hazai és az ottani tanítás között?

Az otthoni Színművészeti Egyetemre nem jártam, úgyhogy nincs összehasonlítási alapom, viszont ha a régebbi otthoni tapasztalataimat veszem figyelembe, akkor a következőket tudom mondani. Itt, a tanáraid nem mondjak el, hogy milyennek kell lenned, és hogyan kell megformálnod a karaktert, hanem ránk bízzák még a legapróbb részletek kidolgozását is. Ha esetleg nem elégedettek a teljesítménnyel, akkor terelgetnek a jó irány felé. Ha mondjuk egy őrült nő szerepét ( Blanchet, a Vagy Villamosabol) kapod meg akkor, nem nézheted meg a filmet, es nem szabad a korábbi előadásokból ötletet meríteni. Itt az egyediségre sarkalljak az embert, hogy olyat alkoss, amit előtted még nem csináltak meg. Mindamellett mi készítettük az első évben a kosztümöket is, (a második évtől ezt mind az iskola biztosította). A fizikai színházra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahol a mozgásoddal, szavak nélkül kell a szereplőt megformálni. Igaz, színpadi színjátszást tanultunk, azert, a filmszínészét fortélyait megmutattak nekünk. Negyed évente, minden új darabot, egy új rendezővel készítettünk (Brad Rouse, Joel Brady, Douglas Carter Beane stb.) ami azért volt jó, mert nagyon sok stílust és nézetet ismertünk meg, ami rugalmasságra tanít. Különböző akcentusokat (Amerikai, Ausztrál, Brit, Európai..) kellett megtanulnunk es tókeletesre fejlesztenünk, ami nagyon izgalmas volt.

Milyen érzéssel töltöttek el téged az első napok?

Az iskola első napján, tele voltam izgalommal es várakozással, mert tudtam már a beiratkozás napján, hogy Kelet Európából én leszek az egyetlen hallgató. Illetve még két Norvég lánnyal kezdtem, akiknek úgyszintén nem Angol volt az anyanyelvük, azonban a többiek mind Amerikaiak, Britek, Kanadaiak es Ausztrálok voltak. Eleinte kihívás volt Shakespeare-t olvasni eredeti nyelven, Euripidészt, Moliere-t es meg sorolhatnám....illetve memorizálni a szöveget es az árnyalt nyelvi fordulatokat értelmezni.

A legnagyobb elismerést, mi jelentette az iskolában?

A legnagyobb örömöt a vizsgaelőadások sikere es a közönség tapsa jelentette. Illetve az általam nagyra becsült tanárok, mint Jim De Monic dicsérete es megerősítése aki kiemelte, hogy pozitív irányban térek el az összes többi diáktól, mert én mindig a hibákat keresem a teljesítményemben, hogy tanulhassak belőlük, mindig egyre többet es jobbat akarok kihozni magamból, ami végül mindig meghozta a sikert ...-és erre mi magyarok úgy gondolom, hogy így vagyunk kódolva- . A kedves tantestület állítja, hogy nagy dolgokra vagyok hivatott és én addig meg nem állok, amíg el nem érem azokat, es szorítanak nekem.

Tudnál-e híres színészeket mondani, akik oda jártak?

A 125 éves múlttal rendelkező Színművészeti, szerencsére nagyon sok tehetséges, híres művészt tudhat diákjának. Köztük van: Grace Kelly, Robert Redford, Kirk Douglas, Danny Devito, Anne Hathaway, Paul Rudd, Adrien Brody stb.

Milyen darabokban és filmekben játszottál eddig?

The Art of Dining cimű darabban szerepeltem, illetve a One in A Million cimű Off-Broadway előadásban, a 24 órás Színházi Fesztiválon leptem fel. Kazim Karaismailoglu-val vettem reszt egy fotózáson. Független rövid filmeket készítettem, amik film fesztiválokra lettek küldve: Like a Boss, Hold My Heart, Do you love me now?. A BeMixed nevű reklámfilmben voltam benne, illetve most kezdtünk el egy filmet forgatni, aminek a címe, The Prophecy. Illetve egy filmfesztivál (The SET NYC) , Film Kritikusa és szervezője vagyok.

Nehezebb-e Amerikában karriert építened, mint itthon?

Érzelmileg mindenképp nehezebb, mert a családom nincs mellettem és elég ritkán látom őket, de a technika miatt, minden nap tudok velük beszelni. Nehezebb, mert egy teljesen új kapcsolat rendszert kellett kiépítenem magamnak, és új dolgokat/módszereket kellett megtanulnom. Itt talán meg annál is nagyobb a konkurencia es az érvényesülési vágy.

Milyen lehetőségeid vannak?

Az ügynökeim küldenek casting lehetőségeket, illetve saját magam jelentkezek szereplő válogatásokra, de mindig nyitottnak kell lenni, mert lehet, hogy valamelyik ügynökségnek nagyobb a kapcsolati rendszere. Film fesztiválokra szoktam elmenni, hogy több embert megismerjek a szakmában. A Brit Színművészeti Társulatnak illetve a MASZK Országos Színészegyesületnek vagyok a tagja.

Mit szeretsz és mit nem Amerikában?

Szeretem a lehetőségeket, ugyanis számtalan nagyváros van Amerikában amelyek, a filmkészítés, vagy színházi élet fellegvárai. Mellesleg imádom a krémsajtos Bagelt, a Frozen Yoghurtot es az Alma Bort (Apple Cider) és ezen a téren is számtalan új lehetőségbe futok nap mint nap.:) Azonban, nem szeretem a körülményes ügyintézést és hogy csúcsidőben a metróra egyszerűen nem fér fel az ember, de még így is jobb a helyzet mint Japánban.

Milyen gyakran tudsz hazalátogatni és mit szoktál csinálni?

Általában kétszer jövök haza egy évben. Karácsonykor illetve a nyáron. Szenteste van a születésnapom amit a családommal általában szűk körben töltünk. Nyáron viszont megpróbálunk az országon belül több helyet is bejárni. A Veszprémi Fesztivált (aminek színvonaláról, itt Amerikában is többen hallottak) előnyben szoktuk részesíteni, mert a Jazz zenét mi nagyon elvezzük. Illetve Balatonfüredi Bor Fesztivált is évek óta rendszeresen látogatjuk.

Tervezel hazajönni?

A családom mindenben támogat, és én nyitott vagyok a munkámmal kapcsolatos lehetőségekre, de egyenlőre a haza költözést még nem fontolgatom. Szívesen szerepelnék egy magyar filmben, de egyenlőre meg nem kínáltak fel szerepet. Azonban idén ősszel Londonba hív egy-két lehetőség, de arról meg korán lenne beszelni. ( Egybekent is babonás vagyok:) )

Nora Goldbach http://www.noragoldbach.com

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!