Káldos Gyula szőlőkről, pincékről, emberekről

A Kemenesaljai Baráti Kör gondozásában, a helybeli Városért Alapítvány támogatásával frissen megjelent kötet bevezetőjében Fehér László polgármester „a város legidősebb lakójának" aposztrofálja a Ság hegyet, ezt a vulkanikus eredetű csodát, amely ráadásul a tanúhegyek láncának egyik értékes – és talán a legkülönlegesebb – „gyöngyszeme". Nagy idők tanúja, az egyszer biztos. Méltó krónikást kapott Káldos Gyula személyében, aki évtizedek óta nagy figyelmet fordít a helytörténeti értékek föltárására és közkinccsé tételére: tanúságképpen az utánunk jövőknek.

A maga nemében az első.

Az új kötet már címében is személyes érintettséget sejtet: „A Ság hegy, ahogy megismertem – Szőlők, pincék, emberek." Hiszen a Ság tanúhegyként elsősorban a geológusoknak, kutatóknak szolgál fontos információkkal, a város életében betöltött emblematikus szerepét csakis emberi történetekkel lehet megvilágítani, jellemezni és papírra vetni. Maga a szerző így ír erről: „A szőlő iránt megnyilvánuló ragaszkodás, tisztelet régóta érdekel, nehéz munkával jár, mégis vonzza magához művelőjét, mert megújulást, ígéretet hordoz. (...) első emlékeim a hegy különös világáról hatéves koromból származnak.

A hegykapun belépve kísérőm azt mondta, itt csendben kell ám lenni, nem lehet össze-vissza szaladgálni, csak a mi utunkon közlekedhetünk. Közlésén nagyon meglepődtem, akárcsak a hegypásztor éberségén. Az intelmek okát később ismertem meg. (...)" Hogy milyen törvények szabályozták hajdan a szőlősgazdák életét, hogy miféle történetek kapcsolódnak a sági borhoz, hogy miről mesélnek a régi pincék – mindez ebből a maga nemében első, ezért hiánypótló kötetből kiderül. Káldos Gyula tanúként ad számot a tanúhegyről, amelynek sziluettje ma már igazi jelként működik: Celldömölk értékeire hívja föl a figyelmet. És még azt is megtudjuk, hogy mi fán terem az „ürgeivás". Nem fán terem, hanem a pinceajtóban: amikor idegen érkezett a pincéhez, az ajtóban kapott egy 4 decis korsót (ez az „ürge"), amit fenékig ki kellett innia. Ha sikerült, beléphetett, ha nem, megkapta, hogy kívül tágasabb. Káldos Gyula könyve hasonló történetekkel hívogat: kerüljünk beljebb.