Kristóf Ágota/Agota Kristof a széles kőszegi utca végén vár ránk

Kristóf Jenő, Attila és Ági Kőszegen, a 40-es években

Saját végrendelkezésének értelmében gyermekkora (egész élete) meghatározó városában, Kőszegen temették el. A kicsi fejfán, egy dús koronájú diófa közelségében mindössze annyi áll: Kristóf Ágota 1935 – 2011. Tragikus hiányból és hasadásból teremtett teljes – és aktuális – életművet. Lényének egyik fele 1956-ban elment, a másik fele mindvégig itt maradt. És talán hazatér. (Például Gergye Krisztiánnak, Pócza Zoltánnak, Kiss Jánosnak, Czetter Ibolyának, Módos Tibornak, Mayer Rudolfnak köszönhetően.)

„Legjobban ott szeretlek elképzelni, ha rólad álmodom, az utcán, ahol fiatal lány koromban sétáltam. Egy másik városban, egy másik országban. Az utca széles volt, alacsony, fehér házak és hatalmas gesztenyefák szegélyezték. Nyár elején ezek a fák fehér könnyeket hullattak, fehér szirmokat, melyek olyan vastagon borították a földet, hogy a lépteim zaját sem hallottam. (Behunyja a szemét.) Ott megyek, egyedül, futok, könnyű vagyok, mint ezek a szirmok, fehér ruha van rajtam, sötét hajam mögöttem lobog. Az utca végén te vársz rám."

Az idézett részlet Agota Kristof Szürkület avagy az utolsó vendég című színművéből való, Takács M. József fordításában. Az irodalmi közvélemény mostanában kezdi tudatosítani azt a tényt, amely egy Vas megyei – főleg kőszegi – Agota Kristof-olvasó számára megrázó, egyszersmind felszabadító heuréka-élmény: Hogy nemcsak A Nagy Füzet topográfiájában ismerhetünk rá a határmenti kisvárosra, hanem más Agota Kristof-művekben is. (Még akkor is, ha irodalmi szöveg és a mindennapi valóság kapcsolata mindig bonyolult és érzékeny „valami".)

A világhírű író svájci városában, Neuchatelben így fogadták a halálhírét. A fotók a Kristóf család személyes archívumából valók

Kőszeget látjuk az idézett Szürkület...-ben (behunyt szemmel). A könnyű, fehér ruhában szaladó, lobogó hajú fiatal lány: Kristóf Ágota. Vagy inkább Ági. Így emlegetik – és ilyennek írják le – az ismerősei, így a testvérei. A Zalaegerszegen élő Kristóf Jenő itt, a Vas Népe hasábjain szólalt meg először a nyilvánosság előtt. Ági és a nála alig egy évvel idősebb Jenő kapcsolatában A Nagy Füzet ikerpárjának kapcsolata tükröződik. Kristóf Jenőék eljöttek márciusban a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban megrendezett emléktábla-avatóra és konferenciára is. Kristóf Ágota 60 éve itt érettségizett. A konferencián elhangzott előadásokból kötet készül: belépő az irodalmi Agota Kristof-kánon megszületéséhez. A Kőszegi Várszínház előbb saját magyarországi ősbemutatóval (Egy elsurranó patkány, Gergye Krisztián rendezése) adózott az írónő emlékének, most A Nagy Füzet-előadást (Horváth Csaba rendezése a 2013/14-es évadból) láthatta a nyári közönség. Közben Csikvándra, Kristóf Ágota szülőfalujába is eljutott az a kedves francia újságíró, aki néhány hete azért jött el Kőszegre és Szombathelyre, hogy megismerje az írónő gyerekkorának helyszíneit.

Mindent tudni akarunk. Aztán kiderül, hogy Agota Kristof mindent a világon el is mond – amit lehetséges elmondani. Írásművészetének elemzői rendszerint kitérnek szikár, tőmondatos, kopogó stílusára. Pacskovszky Zsolt író-műfordító A harmadik hazugságból fordított részleteket. Szerinte az a legnehezebb, ami két Agota Kristof-mondat között van.