Liszt Ferenc lányának szerepét Törőcsik Marinak írta

A Németországból hazatérő Szilárdi Béla festőművészként köszönt be Vas megyébe a '90-es években. Aztán kiderült róla, hogy profi fotós. Hogy profi zenész. Aztán megírta saját, zsongó életregényét. Aztán a dráma felé fordult az érdeklődése.

Ennek az érdeklődésnek központi figurája: Friedrich Nietzsche, akit különféle kapcsolataiban mutat föl. A láma köpése című darabban a húgához fűződő bonyolult viszonyát ismerhettük meg, az Ecset és kalapácsban Nietzsche Munkácsy Mihállyal került egy kórterembe.

A legújabb darab – egy Nietzsche-mű címére utalva – a Fakuló hajnalpír címet viseli, benne Nietzsche és Cosima Wagner – Liszt törvénytelen lánya, Richard Wagner felesége – elképzelt találkozása  bomlik ki a szemünk előtt. És a sejtés, hogy ebből a sokszorosan terhelt – mert egyébként valójában is létező -  ismeretségből  mi minden lehetett volna. „Nemcsak a filozófia, hanem az emberiség történetének egyik legizgalmasabb figurája kétségtelenül Friedrich Nietzsche.

Szilárdi Bélát A láma köpésében - nemkülönben a hozzá írt kiváló esszétanulmányban -  az emberi élet történetekben megformálódó lényege érdekli: a szabadság körei, a magány természetrajza, a szeretet, a megértés és ezek hiánya, a kiszolgáltatottság testnek, léleknek, másik embernek. Igazi drámaírót ünnepelhetünk Szilárdi Béla első színpadi művével: a szöveg ugyanis él, elevenen izzik, s magával ránt a mélységes mélybe olvasót, színházi nézőt egyaránt. Mindent megtesz, amit szöveg tehet az emberrel.

Ezért nem csodálkozhat, ha beleborzong a betűkbe, a szavakba cizellált világosságba és sötétségbe, aki olvassa őt", írta  Fűzfa Balázs a könyv formájában is megjelent Szilárdi-darabról, amelynek felolvasó-színházi bemutatóját a WSSz-ben tartották; ahogy az Ecset és kalapács is ezen a módon került közönség elé, Jordán Tamással és Szerémi Zoltánnal.

És most következik az újabb dobás: a Fakuló hajnalpír felolvasószínházi bemutatása. A darabon az utolsó simításokat végzi. Szilárdi Béla azt mondja, ez volt az első alkalom, hogy írás közben hallotta Törőcsik Mari hangját: Cosima szerepét egyenesen neki szánja, Nietzschét pedig ki másnak, mint Jordán Tamásnak.

Törőcsik Mari és Szilárdi Béla
Fotó: Stekovics Gáspár

Törőcsik Mari máris igent mondott: egyrészt azért, mert régóta izgalmasnak tartja Cosima sorsát, másrészt meg régi, több évtizedes  ismeretség fűzi Szilárdi Bélához – aki anno fotózta is őt. A  '71-ben bemutatott Makk Károly-film, a Szerelem forgatásán készült az a Törőcsik Mari-portré, amely aztán Szilárdi Béla budapesti tárlatán is szerepelt, Sánta Ferenc ajánlásával.

Törőcsik Mari a Szerelem című Makk Károly-film forgatásán
Fotó: Szilárdi Béla

Úgyhogy nem csoda, ha a mai idők fotográfusa, Stekovics Gáspár is baráti beszélgetés közben csíphette el őket – Törőcsik Marit és Szilárdi Bélát – a Weöres Sándor Színház udvarán. Hogy miről beszélgetnek, nem tudhatjuk. De hogy jól érzik magukat, az tisztán látszik.

A felkérés Jordán Tamásnak sincs ellenére: azt mondja, azon lesz, hogy a Fakuló hajnalpír felolvasó-színházi változata még az évadban elkészüljön a WSSz-ben.