Médiatörvény: mégis azonnal kell fizetnie a megbírságolt médiának

A módosító javaslat alapján a bíróság egyes esetekben nem függesztheti fel a keresettel megtámadott médiahatósági határozat végrehajtását. Ezen határozatok közé tartoznának a médiahatóság által jogsértés miatt kiszabott bírságokról szólók.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumokra kétszázmillió forintig, más médiaszolgáltatókra ötvenmillió forintig, országos napilapokra és internetes sajtótermékekre huszonötmillió forintig, hetilapokra és folyóiratokra tízmillió forintig terjedő bírságokat szabjon ki a médiahatóság, ha azok megsértették a médiatörvényt vagy a médiaalkotmányt.

A bizottsági javaslat indoklása azt mondja: a szinte automatikus bírósági felülvizsgálati kérelem miatt a szankciók visszatartó ereje - a csak évek múlva beálló fizetési kötelezettség miatt - jelentősen csökken. Így csak azon szankciók esetében indokolt fenntartani a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét, amelyek helyre nem állítható károkat, sérelmet okoznának a médiumoknak egy későbbi pernyertesség esetén. Ezek közé tartozna a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztése és a médiaszolgáltatás törlése.
 
Ha a parlament elfogadja az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát, azzal két kormánypárti képviselő múlt héten elfogadott indítványát változatja meg, és lényegében az eredeti előterjesztéshez tér vissza. A fideszes L. Simon László és a kereszténydemokrata Pálffy István javaslatának elfogadása lehetővé tette volna, hogy a médiumoknak a bírságot ne kelljen rögtön befizetniük, hanem kérhessék a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt a lehetőséget számolná fel.

L. Simon László a javaslatát ismertetve sajtótájékoztatón korábban azt mondta: indítványukkal jogilag is megszüntetnék annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a kiadó munkája ellehetetlenüljön.

OLDALTÖRÉS: ZDF-beszámoló a magyar médiatörvényről

ZDF-beszámoló a magyar médiatörvényről

ZDF-beszámoló a magyar médiatörvényről

ZDF-beszámoló a magyar médiatörvényről

Kétperces riportban foglalkozott hétfő esti híradóműsorában a német ZDF közszolgálati televízió a magyar médiatörvénnyel és annak visszhangjával.

A riport bevezetőjében elhangzott: a médiatörvény az EBESZ szerint kitárja a kaput a cenzúra előtt, illetve hogy Orbán Viktor kormányfő a kétharmados parlamenti többség segítségével már egy sor olyan intézkedést hozott, amelyet sokan a demokráciát fenyegetőnek értékelnek.
   
Sandra Theiss budapesti riportja során megszólaltatta Németh Pétert, a Népszava főszerkesztőjét, aki kijelentette: "Ha ebben a formában fogadják el a törvényt, akkor minden hatalom a kormány kezébe kerül, s bárkit elnémíthat. Magyarországon nem lesz többé sajtószabadság."
   
A ZDF riportere beszámolt a médiatanács megalakulásáról, amely "nem kiegyensúlyozott vagy hamis" beszámolók esetén büntetéseket rendelhet el; újságok esetében a bírság elérheti a 90 ezer eurót. "Hogy mi nem kiegyensúlyozott vagy hamis, azt a médiatanács dönti el, abban pedig  kizárólag a Fidesz tagjai foglalnak helyet" - így a tudósító.
   
Theiss megkérdezte a törvényről Orbán Viktort is, aki kijelentette: abban "nincs egyetlen olyan paragrafus sem, amely nem szerepelne más EU-országok megfelelő törvényében. Ez egy nagyon európai törvény".
   
Ezzel szemben a szintén megszólaltatott Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-felelőse a ZDF kamerája előtt azt állította, hogy arra a módra, ahogyan a magyar médiatörvény a nyomtatott és az online sajtót szabályozza, egyetlen EU-államban sem akad példa.
   
A német riporter végül úgy vélte, "sok függ attól, hogyan él majd hatalmával a médiatanács. Egy azonban bizonyos: a magas pénzbüntetéstől érzett félelem elnémíthat néhány bírálót".

OLDALTÖRÉS: A sajtószabadságért tüntettek civilek Budapesten

A sajtószabadságért tüntettek civilek Budapesten

A sajtószabadság védelmében tüntetett több száz ember hétfőn a budapesti Szabadság téren; az új médiaszabályozás elleni tiltakozást a Facebook közösségi oldalon szervezték, főként egyetemisták.

A közlés szabadságát és a jogállamiságot veszélyezteti az új médiatörvény - hangsúlyozták a tüntetés szónokai. Az öt tüntető által részenként felolvasott szöveg szerint a médiaszabályozás centralizál, cenzúrát hoz és a kádári időket idézi. 

A médiatörvény erőteljesen korlátozza a sajtó szabadságát, ezzel csorbul a szabad véleményformálás joga. "Mi, diákok, és felelős állampolgárok felháborodva és értetlenül fogadjuk, hogy az új médiatörvény elfogadásával tovább sérül a jogállamiság eszménye, és folytatódik a jogállami keretrendszer lebontása". A szervezők kifogásolták, hogy a joganyag az "öncélú sajtószabadság" helyett úgy vezeti be a "közösség-elvű értékrendet" a magyar médiában, hogy nem tisztázza, mit ért az új fogalom alatt.  

Mint mondták, elfogadhatatlan, hogy "korlátlan jogkörrel" ruházná fel a tervezet a médiahatóságot, és hogy egyazon törvény rendelkezései vonatkoznának az online, az elektronikus és a nyomtatott sajtóra. Mint mondták, a médiahatóság, amely egy "abszurd és antidemokratikus képződmény" a közerkölcsre hivatkozva hozhat döntéseket, és elhallgattathatja majd akármelyik médiumot.

Mint mondták: 20 évvel a rendszerváltás után ez a szabályozás ellene megy a demokratikus folyamatoknak. A felszólalók kijelentették: hiteltelen közmédiumokhoz vezet, ha lojalitást kérnek az újságíróktól. Kifogásolták a Szalai Annamária által tett kijelentést, miszerint a sajtó- és véleményszabadság a közösség integritását szolgálja. A jelenlegi felügyeleti rendszerrel és a szabályozási környezettel nem nyerne az ország felvételt az Európai Unióba - tették hozzá. 

A szónokok követelték a média függetlenségének megőrzését, valamint hogy a politikai felügyelet a médiafelügyeletben "a korábbinál kisebb legyen." A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam! - ismételték többször a beszéd végén. 

A demonstráció szervezői a tüntetésen is kérték, hogy politikusok ne jelenjenek meg az eseményen, mert csak így őrizhető meg a megmozdulás függetlensége. A megmozduláson többen fehér táblát emeltek a magasba, utalva arra, hogy egyes újságok üres címlappal tiltakoztak a törvényjavaslat ellen.

Szépe András, a tüntetés egyik szervezője az MTI kérdésére azt mondta: ma még nem elég erős a civil társadalom ahhoz, hogy egy civil rendezvény "megengedhesse magának azt a terhet", hogy politikusok is eljöhessenek. Kifejtette: a törvény nem betartható, és a bizonytalanság fenntartása az egyik eredménye. Szerinte a szerkesztőségek a több milliós bírságok kilátásba helyezése miatt "belső cenzúrát" fognak alkalmazni. 

A Fidesz által öt részben, egyéni képviselői indítványok formájában a parlamentnek benyújtott médiacsomag utolsó, a tömegkommunikációról és a médiaszolgáltatásokról szóló részéről hétfői ülésnapján szavaz a parlament.

OLDALTÖRÉS: IPI-közlemény: szoros figyelemmel kísérik a média helyzetének alakulását

IPI-közlemény: szoros figyelemmel kísérik a média helyzetének alakulását

IPI-közlemény: szoros figyelemmel kísérik a média helyzetének alakulását

IPI-közlemény: szoros figyelemmel kísérik a média helyzetének alakulását

Szorosan figyelemmel fogja kísérni a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), hogyan alakul a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása után a média helyzete Magyarországon - áll az újságíró-szervezetnek a múlt heti tényfeltáró látogatásáról kiadott hétfői közleményében.

Anthony Mills, az IPI illetékese örömének adott hangot, hogy lehetőségük volt találkozni az érintett felekkel és megvitatni velük az új médiaszabályozással kapcsolatban felmerült komoly aggodalmakat. "Szorosan figyelemmel követjük a helyzetet a következő napokban és hetekben" - idézte Millst a közlemény.

Aggodalomra ad okot, hogy a törvényt nagyon rövid idő alatt, széles körű szakmai egyeztetés nélkül alakították ki, és hogy a szabályozás néhány elemét bírálták a szakmán belül - vélte Oliver Vujovic, az IPI társszervezetének, a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezetnek (SEEMO) az igazgatója. "Most látnunk kell, hogyan működik a gyakorlatban, és megfigyeljük a média helyzetét" - fűzte hozzá.

Vujovic a múlt pénteken Bécsben az MTI-nek ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy az IPI és a SEEMO szoros figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását. "A törvény még nem lépett életbe, ezért úgy látjuk, egyelőre nincs ok reagálni rá" - mondta. Hangsúlyozta, nem szabad, hogy egy médiatörvény az újságírók munkáját megnehezítse, a sajtószabadságot akadályozza, nem szabad, hogy öncenzúrára kényszerítse őket.

A közleményben felidézték, hogy az elmúlt hónapokban a két szervezet aggodalmának adott hangot a magyar törvényhozási törekvések miatt, amelyek egy "ernyő" alatt egyesítik a közszolgálati médiát és az eddiginél nagyobb ellenőrzést biztosítanak a kormánynak a média felett.

A parlament előtt lévő törvényjavaslatról az IPI többek között kiemeli, hogy annak értelmében az NMHH ellenőrzi a Médiaalkotmány betartását. A Médiaalkotmány szerint a sajtó nem "sérthet meg" különböző csoportokat, köztük kisebbségeket, valamely többséget, nemzeteket és egyházakat, de a törvény nem fejti ki, hogy mit ért ezzel összefüggésben "megsértésen" - állt a közleményben. Újságírók arra figyelmeztettek, hogy a szabályozás pontatlansága miatt nem tudják, mit publikálhatnak és mit nem. A törvénysértés tetemes bírsággal sújtható. Az új szabályozás és a Médiatanács bírálói azt állítják, hogy az utóbbi teljes egészében kormányzati jelöltekből áll össze. Szalai Annamária arról biztosította a küldöttséget, hogy a testület független.

A közlemény kitért többek között arra is, hogy az elmúlt hónapokban elfogadott médiacsomag bírálói hiányolják a szakmai egyeztetést, míg a szabályozás támogatói szerint sürgős szükség volt a reformra. "A bírálók rámutattak arra is, hogy a médiahatóság a nyomtatott és az online médiát is ellenőrzi, s hogy ez ellentétes a nemzetközi normákkal" - írta az IPI.

Múlt szerdán és csütörtökön a két nemzetközi újságíró-szervezet közös küldöttsége vizsgálódott Magyarországon. A tényfeltáró misszióban részt vett Anthony Mills, az IPI sajtószabadság és kommunikációs igazgatója, Oliver Vujovic, valamint és Pálics Márta, a SEEMO igazgatósági tagja. A küldöttség számos újságíróval és állami tisztségviselővel találkozott, köztük Szalai Annamáriával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével - állt a bécsi keltezésű közleményben.