Szívek szállodája a várszínházban

Gyerekek. Sándor és a Boriska: Pál András és Varga Lili. Fotó: Unger Tamás

Lejt egy kicsit a színpad, de hát a lejtőn olyan könnyű elindulni. Látjuk, mire jut Göndör Sándor is Tóth Ede megbolondított-megfiatalított népszínművében nagy nekibúsulásában. Az új várszínházi Znamenák István-rendezés (a rendező felelős a látványért is) megint olyan, mint valami nyári hűsítő, vagy egy vödör hideg víz a kánikulában, gyöngéden a nyakunkba öntve. Na jó, inkább néhány jégkocka: amikor a bőrünkhöz ér, forrónak érezzük. Lehet sikkantgatni, főleg, amikor szól a zene. A színészeket meg lehet szeretni. A „régieket" azért; az „újoncokat" azért. Drukkolunk Göndör Sándornak – játssza Pál András –, csak nem tudjuk, milyen happy endet kívánjunk neki. Boriska? Tercsi? Rózsi végül mintha beérné a polgármesterrel is.