Kultúra

2015.12.04. 14:04

Milyen ékszereket viseltek a nők a bronzkorban? - Ilon Gábor régész hamarosan megjelenő könyvéről

Velem - A Savaria Múzeum nemrégiben megnyílt új állandó kiállítása ismét ráirányította a figyelmet a velemi Szent Vid-hegy régészeti jelentőségére. Az ékszerleletről egy minden eddiginél alaposabb, újabb vizsgálati eredményeket feltáró könyv jelent meg Ilon Gábor régész tollából.

Krizsán Zsuzsanna

A velemi Szent Vid-hegy Vas megye egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye, amely már az 1800-as évek második felében Rómer Flóris által ismert volt. A föld művelése során rendszeresen bukkantak elő régi tárgyak, töredékek, s egy idő után a falubeli kincskeresők már kifejezetten azzal a céllal kutatták a hegyet, hátha találnak értékesebb darabokat, amelyeket múzeumoknak és gyűjtőknek eladhatnak. Miske Kálmán kőszegi amatőr régész, a Vasvármegyei Múzeum alapító igazgatója 1929-ben ásatást vezetett itt, és a Szentkút forrás közelében egy lakóházat tárt fel. Ennek egyik sarkában, egy csúcsára állított kő alatt több darabból álló kincsleletre bukkant: többszörösen összehajtogatott diadém, két pár gömbszelet, bronzlemeztöredékek és arany spirálok kerültek elő.

A leletanyag legszebb darabja a gazdagon díszített diadém. Az aranyfóliát koncentrikus körökkel, cikkcakk- és zsinórmintával ékítették, majd bronzlemezre erősítették. A diadém rangjelző ékszer volt, divatja a rézkortól a vaskorig élt, jellemzően nők hordták fejdíszként. Ezt a példányt valószínűleg a hegyet benépesítő közösség egyik vezető, nagyhatalmú családjának hölgytagja viselhette. A szerző részletesen közli a diadém - a kutatás előtt mindeddig nem ismert - adatait: hossza 40, magassága 10 centiméter, súlya mindössze 23 gramm. Részletgazdag kidolgozása alapján feltételezhető, hogy bronz- és aranyfeldolgozásban járatos, ügyes kezű, magas szintű technikai tudással rendelkező ötvös- vagy kovácsmester készíthette. Jellemző motívuma a hét elemből álló koncentrikus kör, amely a korszakban kedvelt, számos párhuzama fellelhető Európában. Viseleti módjára többféle elképzelés van: hordhatták közvetlenül a homlokon, illetve sapkára, hajpántra, fátyolra erősítve. A könyvben több rekonstrukciós rajz található a lehetséges variációkról. A diadém a Savaria Múzeum új állandó kiállításában, a stilizált velemi hegy belsejében látható.

Ilon Gábor könyve a szakmának szól, a régészet iránt érdeklődők számára ugyancsak hasznos és közérthető olvasmány. Fotó: Ilon Marcella

A kincslelethez tartozó két pár arany gömbszeletet ugyancsak ékszerként viselhették, talán épp a diadémről csüngtek alá a fej két oldalán. Találtak továbbá aranyspiráldarabokat, amelyek eredetileg egy melldísz vagy a gömbszeletek elemei lehettek.

A diadémot 2004-2006 között újrarestaurálták, amely lehetőséget adott újabb természettudományos vizsgálatok elvégzésére. Ezekből kiderült, hogy a diadém és a négy gömbszelet egyidőben, egyazon műhelyben készülhetett. Az ékszerek alapanyagául szolgáló arany pedig valamely közeli bányából - például a mai Ausztria területéről - származhatott, de felhasználhatták a Mura és a Dráva mosott aranyát is, amely az akkori kereskedelmi utakon juthatott el a Szent Vidre. Fény derült arra is, hogy a diadém eredeti átmérője nagyobb lehetett mostani méreténél.

Ilon Gábor részletesen ír arról, milyen eljárással készülhettek az ékszerek, illetve próbálja megfejteni a díszítések szimbolikáját. Eszerint az arany és a diadém koncentrikus körei a napot, míg a négy gömbszelet a holdfázisokat jelképezi. Egy másik értelmezés szerint a koncentrikus körök a Fiastyúk csillagképet jelenítik meg. A minták mindenképpen a földműveléssel, a termékenységgel, a természet körforgásával hozhatók összefüggésbe. A luxuskategóriájú ékszerek viselője szakrális hatalommal rendelkezhetett, vagy az égiek jó szándékát kívánta elnyerni, de mindenképpen a társadalmi hierarchia csúcsán helyezkedett el. A kincs elrejtése valószínűleg áldozat bemutatásához kapcsolható, amely egy szent területen, víz közelében történt.

A szerző megemlíti, hogy a jövőben fontos lenne hitelesítő ásatást végezni a helyszínen, amely egyértelműsítené a kincs lelőhelyét, esetleg újabbak darabok feltárását eredményezhetné. További műszeres vizsgálatokból pedig az is kiderülhetne, pontosan honnan származik az ékszerekhez használt arany.

Ilon Gábor Aranykincs a velemi Szent Vidről - A késő bronzkori elit hölgyének viselete az új vizsgálatok tükrében című könyve éveken át tartó kutatómunka eredménye. Bár elsősorban a szakmának szól, a történelem és a régészet iránt érdeklődők számára ugyancsak hasznos és közérthető olvasmány. A kötetet december 10-én 17 órakor a kőszegi Európa Házban mutatják be a nagyközönségnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!