Kultúra

2015.04.27. 11:06

Minden alá, ami billeg: ajánljuk a Soltis Lajos nevével hetedszer megrendezett országos színházi találkozót

Celldömölk – A szabadság kis körei működtek csodálatosan három napig a celldömölki Soltis színházban, ahol hetedszer rendeztek Soltis Lajos nevével országos színházi találkozót. Sűrű volt, sokszínű, flott, minőségi és felszabadító. Olyan esemény, amelyben szakmaiság és emberség képesek egymást erősíteni.

Gyuricza Imre

A szabadság kis körei persze folyamatosan pulzálnak a Soltis színházban, amelynek a létezése  is demonstráció: az értelmes közösségi működés fölmutatása. Nevezzük alternatív vagy független színháznak, ha mindenáron ragaszkodunk a definícióhoz. A lényeg az, hogy Celldömölk közepén áll egy szó szerint ragyogó színház, amelyet minden szempontból magáénak érez a város is. Ahogy Fehér László polgármester a fesztivál megnyitóján fogalmazott: az önkormányzat jól döntött, amikor befogadta a sitkei társulatot, jól döntött, amikor a társulat rendelkezésére bocsátotta a volt mozit, valamint anyagilag is hozzájárult az épület fölújításához. (A belső felújítás tart még.) Dr. Balázsy Péter, a megyei önkormányzat  főjegyzője egyrészt az idén 35 éves  Soltis színház munkáját elismerős oklevéllel érkezett, másrészt – Majthényi László megyei elnök jókívánságait tolmácsolva – arról beszélt, hogy Celldömölknek minden oka megvan a büszkeségre: a társulat fontos szerepet tölt be a városban, a megyében – sőt: a megye- és az országhatáron túl is.

Dr. Balázsy Péter, Fehér László és Nagy Gábor a fesztiválnyitón Fotó: Gyuricza Imre

És ha már határok: a Soltis-találkozó minden értelemben határokat bont, határokat tapint ki, helyez és értelmez át. Az alternatív színházakra jellemző – nemegyszer a kőszínházi gondolkodásmódot is megtermékenyítő – kísérletezésnek, útkeresésnek (és úttalálásnak) sok szép példáját láthattuk három nap alatt, a színészi jelenlét erejének megnyilvánulásairól nem beszélve. Az off-programban A Gátnál zenekar (Sárvár) koncertezett. (A Gátnál története párhuzamba állítható a Soltis színházéval:  ügyszeretet, közösség, szakmaiság, érdeklődés a világ dolgai iránt. Saját dzsinnek kiszabadítása a palackból.)

A fesztiválelőadások közé iktatott beszélgetések  a „mit láttunk?” alapkérdésre keresték a választ (ezek azok a beszélgetések, amelyeket befejezni nem lehet, csak abbahagyni). És hogy a „forma” milyen fontos és titokzatos összefüggésben van a „tartalommal”, jelzi: a képzeletbeli kerek asztal köré rendezett, mindenféle pódiumot és tekintélyelvet mellőző  diskurzusok B. Péter Pál, a Soltis színház művészeti vezetője moderálásával tényleg beszélgetésként tudtak működni. A zsűri  óhatatlanul mindig kicsit vészjósló pozícióját  a láthatatlan, mégis jól működő kerek asztalnál helyet foglaló felkért szakmai hozzászólók váltották föl. Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Critikai Lapok főszerkesztője eleve jónak találta ezt a döntést, és a találkozó – a beszélgetések elevensége - igazolta a várakozásait.

Életképek a 7. Soltis-találkozóról Fotók: Marton Mercédesz

A díjakról persze – nincs mese – dönteni kellett. A Soltis-találkozót a 2000 novemberében bekövetkezett tragikus kimenetelű autóbalesetben elhunyt Soltis Lajos – a Sitkei Színkör művészeti vezetője –, valamint a színkör két színésze: Fieger Szabina és Kurucz László emlékére alapította a társulat. A színház előterében, a fekete zongorán azonban négy gyertya égett a fesztiválnyitón: a negyedik a szabadkai színésznő, Kasza Éva emlékére (ő Celldömölkre tartott éppen, amikor balesetet szenvedett). Úgy látszik, kell a szinte mitologikus áldozat.

Szóval a díjak. A legjobb előadásnak járó Soltis Lajos-díjat az inárcsi KB35 Társulat Életben ragadtak című előadása kapta meg. Rendezte: a társulat, a Coen testvérek Egy komoly ember című filmjének sztorijából kiindulva – az improvizációk során a történettől jól elrugaszkodva, a jeleneteket  saját élethelyzetei(n)khez közelítve. Az előadásban izgalmas, sokértelmű  szerep jut a Micimackónak – a kötetnek is. Például oda lehet helyezni – minden alá, ami billeg.  (Akit érdekel az alternatív színházi élet, Inárcsra is jó lesz figyelnie. Sziget – mint a celldömölki.)

A legjobb női alakításért járó Fieger Szabina-díjat Benkő Ágnes kapta, a Soltis színház Woyzeck-előadásában nyújtott játékáért. Ő a doktor: benne és általa nyilvánul meg finom, csillogó bölcsességgel a tudományba vetett kétely néküli hit diadalból tragikus groteszkbe fordulása.

A legjobb férfialakításért járó Kurucz László-díjat Formanek Csaba (Budapest) vehette át. A „Factura lamiaceae”-előadást nemcsak színészként, hanem szerzőként és rendezőként is ő jegyzi. Ez volt a találkozó záróelőadása: mint bensőséges, formátumos és gyönyörű áldozathozatal a színház, a színész, az ember, az élet, a halál,  a megválthatatlanul megváltásra vágyó világ oltárán.

A döntnökök viszont nem állták meg, hogy ne alapítsanak hirtelenjében egy negyedik díjat is. A különdíjat – természetesen Nagy Gábor társulatvezető egyetértésével – Kasza Éváról nevezték el, és elsőként a szilágykrasznai (Románia, Erdély) Tinikomédiások csapata kapta meg: kompakt, erőteljes, friss-ropogós, kamaszos-hiteles Osztrovszkij-előadásáért, A viharért.

A végén Nagy Gábor bejelentette, hogy a 2003 óta kétévente, meghívásos alapon  megrendezett Soltis-találkozók történetében változik a menetrend: Soltis-találkozó lesz jövőre is. (Vastaps.)

Mintha ott, helyben szerettük volna kivárni: a fesztivál bezárt, de egyszer csak székekből kirakott kör keletkezett a Koptik Odó utcai kamaraszínház előtt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!