Mindenki kisebbségben van - Pusztay János legfrissebb könyve a nyelvi kulturális sokszínűség érdekében szól

Prof. dr. Pusztay János termékeny szerző: a „Nyelv? Politika?” címmel, „Esszék a nyelvi kulturális sokszínűség érdekében” a Nap Kiadónál frissen megjelent kötete az ötvenedik a sorban. Szűkebb pátriájában, Szombathelyen (vagy mondjunk inkább Vas megyét), a Savaria University Pressnél is számos könyve napvilágot látott az utóbbi években, ráadásul rendkívüli tematikus, műfaji sokféleségben (a saját verstől a műfordításon át a közéleti és nyelvészeti-tudományos esszéig, tanulmányig).

Pusztay professzor nem csak a magyar nyelv eredetét, kapcsolatait új alapokra helyező elméletével dobott követ a tudomány (persze korántsem mozdulatlan) vizeibe: elkötelezettsége a veszélyeztetett kis (finnugor) nyelvek iránt régóta közismert, és nemzetközi megbecsülésnek örvend.

A Nap Kiadónál legújabban megjelent esszékötete is abból az aggodalomból született, hogy a prognózisok szerint a század végére - vagy a jövő század közepére - körülbelül mindössze félszáz nyelv marad forgalomban a világon; hat-hétezer nyelv pedig a holt nyelvek sorsára jut.

Pusztay professzor a maga részéről mindent megtesz a folyamatok megfordításáért, lassításáért. Badacsonytomaj székhellyel, kormányzati támogatással alapította meg 2008-ban a Collegium Fenno-Ugricum nevű intézményt, amely éppen az Oroszország területén élő kis finnugor népek nyelvi túléléséhez próbál meg hozzájárulni. (Szótárak, nyelvkönyvek, műfordítások készültek, készülnek.)

A Collegium Fenno-Ugricum modell értékű működése is szóba kerül a Nap Kiadó Magyar esszék sorozatában megjelent Pusztay-kötetben, amelynek felütése szerint: „Mindenki kisebbségben van.

A szőkék közt a barna, a szemüvegesek közt az élesszemű, a részegek közt a józan, az analfabéták közt az írástudó, az egynyelvűek között a több nyelven beszélő - és fordítva.”

Pusztay professzor azt mondja, jó volna, ha a klímacsúcs mintájára a nyelvi kulturális sokszínűség fenntartásáról is képesek lennének megállapodni a világ vezető hatalmai.

A BDK-ban a szerzővel Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője-főszerkesztője és Gróh Gáspár irodalomtörténész beszélgetett.