„Mindig többre vagyok képes” - Gergye Eszter tanít és gyerekfoglalkozásokat tart a Finnországi Magyarok Egyesületénél

Eszter a Pécsi Tudományegyetem romológia-néprajz-kulturális antropológia szakos hallgatójaként most a Finnországban élő magyar diaszpóra körében szerez tapasztalatokat.

„A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által életre hívott, évről évre meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor Program célja, hogy az egy időben száz, kiküldetésben levő ösztöndíjas a magyar diaszpóra és az anyaország közötti kapcsolatokat erősítse", mondja Eszter, aki szeptemberben utazott el Finnországba, és kiküldetése február végéig tart. „Hivatalosan a Finnországi Magyarok Egyesületének munkáját segítem, ők a fogadó szervezetem. Az egyesület rendezvényeinek szervezésén, lebonyolításán túl részt veszek az anyanyelvi oktatásban napi szinten, illetve gyermekjátszóházban tartok foglalkozásokat szombatonként." A Finnországi Magyarok Egyesülete 1993. március idusán alakult meg azzal a céllal, hogy (amint az egyesületi honlapon olvasható) „összefogja, közösségbe tömörítse az addig spontán találkozó itt élő magyarokat". Alapelvként fogalmazták meg, hogy „a külhoni magyarság megtartásának legfontosabb pillérei a család, a magyar nyelv, valamint a magyar kultúra és a magyar hagyományok ápolása. Ebben a szellemben dolgoztunk, és dolgozunk továbbra is".

Jelinkó Árpád, a Finnországi Magyarok Egyesületének elnöke Gergye Eszterrel

Eszter egyébként „rutinos pályázó", aki nemrégiben Erasmus-ösztöndíjjal töltött felejthetetlen hónapokat Észtországban, Tartuban: „Tudatosan kerestem Észtországba és Finnországba szóló olyan pályázatokat, amelyek vagy kulturális antropológiával, vagy nemzetiségi/kisebbségi politikával kapcsolatosak. Ekkor találtam rá a Miniszterelnökség programjára. Érdekel, miként élnek magyarok a nagyvilágban, hogy milyen sorsok, történetek vannak egy-egy külföldön élő család mögött. Arra is kíváncsi voltam, hogy anyaországi, kis időre érkezett emberként mit tudok tenni egy külföldi magyar közösségért.

Eszter rendszeresen tart gyerekfoglalkozásokat - betlehemezés és farsangolás is volt

Hogy mire számított – és ehhez képest mit kapott Finnországban? „Azt reméltem, hogy sokféle dolgom lesz majd és minél több emberrel kerülök kapcsolatba - és mindezt meg is kaptam. Olyan értékes szakmai, emberi kapcsolatokra tettem szert, amiknek a hazautazásommal biztosan nem lesz vége. Reméltem, hogy elfogadnak majd az itteniek, akikkel munkakapcsolatba kerülök, de ennél többet is kapok: az elfogadáson túl csupa pozitív visszajelzés érkezik a Finnországi Magyarok Egyesületének tagjaitól, a kollega magyartanároktól, szülőktől, gyerekektől, a Balassi Intézet munkatársaitól. Nagyon jó érzés, amikor a munkád alapján partnerré válsz olyan emberek számára, akikre felnézel."

Eszter a finnországi magyar nagykövetség udvarán mentorával, dr. Varga Ildikóval

Az, hogy külföldön kell helytállnia, nem befolyásolja Eszter hozzáállását: „Azt kell mondanom, hogy külföld vagy otthon - abban az értelemben ugyanaz, hogy ha munka van, akkor munka van - és azt ugyanolyan jól kell megcsinálni, bárhol is vagy. Kicsit talán jobban magára van utalva az ember külföldön. Számomra az egyéves észtországi - és most a fél éves finnországi tapasztalat sokban hozzájárul ahhoz, hogy lássam, mindig többre vagyok képes, mint amit első pillantásra magamról feltételeztem volna. És tovább erősödtem abban az elhatározásban, hogy hasonló tapasztalatszerzésre szeretnék még eljutni más országokba, de végül mindenképpen Magyarországon képzelem el az életem."