Egyszer élünk

A Cafe Frei SzínházSzerda-délutánján igazi rajongók is ülnek: van, aki látta az Egyszer élünk (avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe) című mohácsiáda (és János vitéz-változat) legutolsó előadását Alföldi Róbert Nemzeti Színházában. Amint az köztudott, az igazgatóváltás után egyetlen korábbi előadás sem maradt repertoáron a Nemzetiben. Tűnik a semmiségbe? Nem egészen, és nem csak azért, mert őrzi az emlékezet. Bár ugyanazt, ugyanúgy csak az emlékezet, és semmi más nem őrizheti. Mohácsi János szerint – aki több mint 25 évet töltött el a Csiky Gergely Színházban – a régi, legendás Kaposvárt is lehetetlen folytatni, újjáteremteni. (Még Szombathelyen sem. De talán nem is kell.)

A Naftalin, a Szentivánéji álom és a Black Comedy után most Caragiale-bohózatot rendez Mohácsi János a WSSz-ben: a Zűrzavaros éjszakát. „Nem törődünk a szöveggel, ezért sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy közelebb kerüljünk Caragialéhoz, mint a fordítások." A múlt századfordulós neves román szerző Mohácsi János szerint körülbelül olyan fantasztikus, rontott nyelven ír, mint Parti Nagy Lajos – ezért sikerülnek ritkán a műfordítások. A Mohácsi testvérek – János, a rendező és István, az író, dramaturg – nyers fordításból dolgoznak, és igen: a szöveg most is együtt, párhuzamosan alakul, íródik a próbafolyamattal. Így állhat elő újra és újra az a helyzet, hogy „a főpróbahétig inkább gát a stréber szövegtudás, ami különben alapja a színházi munkának. Színészi szempontból ez horror".

Bánfalvi Eszter krimiszerűnek mondja. Ő maga a Nemzeti Egyszer élünk-előadásában dolgozott először Mohácsi Jánossal, aztán benne volt például A Dohány utcai seriffben, ebben a borzongatóan, katartikusan (de tényleg) szép, sötétben játszódó holokauszt-oratóriumban. Tavaly, amikor Alföldi Róbert mandátuma lejárt a Nemzeti élén, és tudni lehetett, hogy nem lesz folytatás, Bánfalvi Eszter saját akaratából a szabadúszást választotta. A jövő évadtól viszont – nagy nyereség – szerződött színésze a WS Színház társulatának. 2007-ben végzett a színművészeti egyetemen, Novák Eszter és Ascher Tamás nevezetes zenés színész-osztályában, amelyből aztán megalakult az alternatív HOPPart Társulat. Közben Eszter évek óta visszajár a Kőszegi Várszínházba. Azt mondja, ha betér az Ibrahim kávéházba, máig Hollósi-kávét kér; úgy, ahogy Hollósi Frigyes – Hollósi Frici, a Papa – itta: hosszú kávé, kis tej, két cukor. (Avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe.)

Hogy a Zűrzavaros éjszaka hova fut ki, Mohácsi János még nem tudja: „Hátha mindenki meghal a végén, mint egy rendes darabban."