2015.11.15. 11:28
Nincs tovább: a Halott osztály és a konyhai roló a WSSz-aulában
Szombathely – Amikor megnyílt a Savaria Tendency Art Group Egyesület kiállítása a WSSz-aulában, még nem tudtuk, hogy néhány óra múlva mi történik Párizsban. Már tudjuk. A tárlaton megjelenő konyhai roló iróniája most igazán metsző és fájdalmas.
A „Lenni vagy lenni...” címmel megrendezett kiállítás apropóját a neves lengyel színházi ember, a 20. század egyik meghatározó figurája, Tadeusz Kantor születésének 100. évfordulója adta. Kantor az örökös nyitás és kísérletezés, az ember lényegének kutatása jegyében - az avantgárd, a valóság, az emlékezet hármasságában - ment szembe mindazzal, ami hamis, ami művi, ami álszent, ami olcsón teatrális – helyette kereste a valódi megrendülést.
Kantor gondolatait a megnyitón Mertz Tibor idézte, minden kommentár nélkül, a háttérben az „art group”: Kaczmarski Ágnes, Veres Éva, Oroszy Csaba, Bodorkós András, Bartek Péter Pál, T. Takács Tibor, Stekovics Gáspár, S. Horváth Ildikó munkáival.
A kiállítás imponálóan sokszínű, mégis egybecsengő. A péntek esti tragédia árnyékában különös jelentőséget kap Stekovics Gáspár fotója a magányos tengerparti gyerekjátékkal, S. Horváth Ildikó vászonernyője a világ megfejtenivaló térképe előtt, Oroszy Csaba sírva röhögő „kortárs illemhelye”, vagy Kaczmarski Ágnes „egypercese” a nagymama intelmeivel a konyhai roló használatát illetően: „A konyhai roló le- és felhúzásával vigyázni kell.”
Nánay Fanni írt tíz évvel ezelőtt a krakkói Kantor-tárlatról (évforduló volt akkor is): „A kiállítást a Nincs tovább című terem zárja, amely Kantor utolsó képciklusának címét veszi kölcsön (Kantor e korszakban tért vissza a figuratív festészethez, s képeinek tárgya ő maga), ám e képciklus helyett a kiállításon ugyanezen időszak ismeretlen és kevésbé ismert alkotásai láthatók. A kiállítást a művész utolsó rajza zárja, amelyet a datálás szerint halála előtt két nappal készített: ablakban álló galamb, mögötte Krakkó háztetői és kéményei.” És az emlékezetben a Halott osztály.
