Egy halálos szerelem krónikája -Zajos sikert aratott a Lammermoori-bemutató a Bartók Teremben

A Savaria Szimfonikus Zenekart Madaras Gergely dirigálta. A nyitányt követően kivágódott az ajtó, és kommandósnak öltözve rohant a színpadra Normanno őrségparancsnok szerepében Kóbor Tamás, aki még a karmestert is megmotozta. A közönség lelkesen fogadta a játékos rendezés trükkjeit. A modernizált előadásba így kerülhetett Mányik Albert ötlete alapján a fegyver vagy a tetőtől talpig aranyba öltöztetett Varga Donát, a ripacs Arturo figurájával, aki a házassági szerződés aláírása előtt a nézőtérre hajított egy tucatnyi színes névjegykártyát. Díszletnek elég volt néhány méter kék drapéria, egy kottaállvány, szék. A magával ragadó muzsika így is pontosan tolmácsolta a hősök érzéseit.

Normanno őrségparancsnok szerepében Kóbor Tamást láthattuk

Az érdekházasságba kényszerített Lucia szerepében Kolonits Klára magával ragadó szenvedéllyel keltette életre a szerelmes lány figuráját. A nehéz koloratúra áriákat is oly könnyedén énekelte, hogy a visszafogottságáról híres helyi közönség kirobbanó tapssal ünnepelte a művészt. A szerelmes Edgardot Balczó Péter játszotta, aki energikus hősként finom líraisággal töltötte meg a szerepet. Bravúros volt Bátki Fazekas Zoltán Enrico figurájával, aki zordsággal képviselte érveit, és ne feledkezzünk meg Bakonyi Marcellről a káplán és Szolnoki Apollóniáról Lucia társalkodónője szerepében, profizmusuk elevenséget kölcsönzött a karaktereknek. A szimfonikusok és a karmester pontosan és nagy figyelemmel szolgálták a művészeket.