Kultúra

2016.09.20. 14:46

Pálffy Géza történész, akadémikus a „vati hadimustráról” a könyvtárban

Celldömölk - Zrínyi Miklós nagy napját jó volna beemelni a vasi történelmi hagyományok közé. A Kresznerics könyvtár délutánja megtette az első lépést.

Pálffy Géza történész, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője volt a vendége a KMKK Kresznerics Ferenc Könyvtárának. A Vas Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer támogatásával létrejött esemény bevezetőjében Németh Tibor könyvtárvezető reményét fejezte ki, hogy a könyvbemutató első lépése lesz a jeles hadi felvonulás helyi és megyei ismertségéhez vezető folyamatnak. Pálffy Géza „Zrínyi Miklós nagy napja. Hadimustra Dömölk és Vat között 1663. szeptember 17-én" című előadásában nemrégiben új kiadásban megjelent kötetére alapozva világította meg a Vas megyében alig ismert esemény és színhely történelmi jelentőségét.

Pálffy Géza előadása a celldömölki Kresznerics könyvtárban Fotó: Németh Tibor

A Zrínyi-emlékévre utalva elsőként a főszereplő: a politikus, a hadvezér és költő-író Zrínyi Miklós, az első magyar generális és magyar eposz-író családi hagyományaiban és a kor viszonyaiban gyökerező lojalitásait és identitásait ecsetelte szellemesen. A „vati hadimustraként" aposztrofált szemle sokat vitatott történés volt a szakirodalomban: időpontja, helyszíne és Zrínyi katonai tisztsége kérdéseinek tekintetében. A kutató históriai nyomozásának eredményeként napjainkban vitathatatlan tény, hogy a hadimustrát 1663. szeptember 17-én, hétfőn reggel a nádor katonai hatáskörével eljáró országos főkapitány, Zrínyi Miklós vezette le. A Dömölk melletti széles mezőkön 5244 lovas és 3175 gyalogos vonult fel az ország első három főméltósága: Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán előtt, akiknek előkelő névsorát a dunántúli főkapitány (Batthyány Kristóf), a későbbi országbíró (Draskovics Miklós) és a majdani híres nádor (Esterházy Pál) gazdagította. A korabeli hatalmi elit ilyen széles spektrumú megjelenésére csak egészen kivételes alkalmakkor kerülhetett sor vidéken. A felvonulás helye korántsem tekinthető véletlennek, hiszen a mai Celldömölk és Mersevát közötti tágas terület 1593 és 1809 között évszázadokon keresztül fontos tábor- és mustrahely volt.

A történész hangsúlyozta: Külsővaton szobor és emléktábla őrzi Zrínyi Miklós emlékét, de Mersevát és Celldömölk is joggal érezheti magáénak a különleges hadimustrát, amelyet tehát a szomszédos Vas megyében is fontos lenne beemelni a történelmi hagyományok értéktárába.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!