Kultúra

2015.03.26. 14:45

Pátosz nélkül Tóth István szombathelyi szobrászművészről, akinek munkáival tele van a szegedi dóm

Szombathely – A TIT kebelében működő Tóth István Baráti Kör arra esküdött föl, hogy bevezeti a köztudatba a méltatlanul elfeledett szombathelyi születésű szobrászművész, Tóth István munkásságát.

Ölbei Lívia

A legtöbben nem tudják, de „Szombathely tele van Tóth Istvánnal", ő jegyzi például a múzeumparkban álló Horváth Boldizsár-szobrot. A baráti kör összejövetelén Tóth István elhivatott szombathelyi monográfusára, a baráti kör életre hívójára, a nemrég elhunyt Ács Pálra is emlékeztek.

Tóth István Hunyadi Jánost is megmintázta - a szobor Budapesten áll, a déli harangszónál a tévében is föltűnik.

„Ács Pali bácsi", ahogy a baráti kör tagjai emlegetik, két könyvet írt Tóth Istvánról – mindkettő hiánypótló. Az összejövetelen csütörtökön délelőtt többen idézték emlékét, elhivatottságát – és kedves Trabantját, amelytől egy percre sem vált meg. Viktora Antal a baráti kör nevében külön köszöntötte Ágh Ernő önkormányzati képviselőt, akinek sikerült elérnie azt, amit ez idáig senkinek Szombathelyen: utcát neveztek el Tóth Istvánról. Ács Pálnak is nagy szívfájdalma volt, hogy ezt a tisztességet nem sikerült kivívni, de előfordult, hogy az illetékes helyen végső soron azzal utasították el a javaslatot, hogy a szobrászművésznek „közönséges neve van, utcát róla elnevezni nem lehet". Most viszont a szálak váratlanul összeértek: mint kiderült, Ágh Ernő, a 12-es körzet (a szalézi templomtól Sorokmajorig) képviselője  nem tudott arról a kérelemről, amelyet a Tóth István Baráti Kör nyújtott be még 2013-ban  utcanév-ügyben az önkormányzatnak, dr. Puskás Tivadar polgármesternek, viszont a legutóbbi utcanév-döntések alkalmával föltűnt neki a hiány. És mivel személyesen is nagyra tartja Tóth István munkásságát, módosítójavaslatot nyújtott be, amely frakciójában és a közgyűlésben is meghallgatásra talált; bár Tóth István neve a szombathelyi politikusok körében  sem cseng túlságosan ismerősen: „Van hát feladata a baráti körnek."  Tóth István a szaléziaknál, a Szent Quirin-templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a nemzeti emlékhely- és kegyeleti bizottság. Itt temették el Ács Pált is. A Tóth István utca pedig a Király-centrummal szemben helyezkedik el, még egyetlen házat sem húztak föl itt – viszont esemény lehet majd, amikor az első utcanévtáblát elhelyezik.

Tóth István Szily János-szobra Szombathelyen, a székesegyháznál - amely Szily püspök megvalósult álma.

Tóth István (1861-1934) pályáját Zsámbéky Monika művészettörténész, a Szombathelyi Képtár munkatársa foglalta össze a baráti kör összejövetelén. Mint mondta, „Szombathely örülhet, hogy ilyen kvalitásos művésze van", Tóth István munkássága érdemes arra, hogy visszahozzuk a feledésből. A Mátyás király utcában áll a szülőháza, Szombathely másik kiemelkedően kvalitásos képzőművész-szülötte, Derkovits Gyula szülőházának közvetlen szomszédságában.

Tóth Istvánnak vannak köztéri szobrai Budapesten (megmintázta például Hunyadi Jánost), Szentesen (Kossuth Lajos), de a legjelentősebb megrendeléseket Nagyváradtól és Szegedtől kapta. A szegedi dómban 140 (!) Tóth István-alkotás látható. Szombathelyen a múzeumkerti Horváth Boldizsár-szobor, a Szily János-szobor az ő munkája, de ő készítette az aranyozott Szent Márton-hermát is a székesegyház számára (ezen az úton munkássága a Szent Márton-évhez is hozzákapcsolható). Zsámbéky Monika emlékeztetett arra, hogy a múlt századfordulón, amikor Tóth István pályája elindult, épp gazdasági fellendülés éveit élte Magyarország: volt bőven megrendelés. Aztán közbeszólt a háború. Tóth Istvánnak egyetlen lovasszobor-terve valósult meg, a sárvári huszáremlékmű, de a fölállítását már nem érhette meg.

Tóth Istvánt a „historizmus szobrászainak legjobbjai között tarthatjuk számon". És bár az uralkodó korszellem, a megrendelők elvárásai az ő művészetét is meghatározzák, Zsámbéky Monika kiemelte: „A korszakot jellemző, túlcsorduló barokkos pátosz távol állt tőle, az ebből fakadó modorosság is elkerülte." A Tóth István-kisplasztikák, portrék mindehhez felvillantják azt a „bájt és humort", amely a művész tehetségének lényegi eleme volt. A baráti kör összejövetelén is „részt vett" egy derűs-szép kisplasztika, a Táncoló cigánylány. A háttérben pedig azokból a fotókból láthattunk néhányat, amelyek Tóth István alkotásait örökítik meg (Garas Kálmán végigfotózta az életművet, Szombathelytől Nagyváradig, könyv is készült ezekből az utazásokból). Viktora Antal azt mondja, a baráti kör arra készül, hogy vándorkiállításra bocsátja  a 101 felvételből álló, jól installált sorozatot; kulturális intézményekre, iskolákra gondolnak.

Először vett részt a baráti kör összejövetelén Karai Lívia középiskolai magyartanár, drámapedagógus, akinek ötlete rögtön tetszést aratott: a tanárnő fölvetette, hogy szívesen vezetne helytörténeti „Tóth István-sétákat" - a szülőháztól a köztéri szobrok érintésével  a szalézi templomig. Közben talán a Weöres Sándor Színházat is útba lehet ejteni, hiszen a színház alapító-igazgatóját, Jordán Tamást családi szálak fűzik Tóth Istvánhoz. Innen van, hogy 2011-ben a WSSz adott helyet az első jelentős Tóth István-tárlatnak.

Tehát: séta-sorozat indul. Már csak az első találkozás helye és időpontja hiányzik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!