Kultúra

2015.07.10. 11:33

Schrammel Imre hazatér: szétrobbantott művészet a képtárban

A város és az intézmény nagy pillanatának nevezte az esemény valamennyi szónoka Schrammel Imre iparművész, keramikus képtári kiállításának megnyitóját. A szombathelyi születésű alkotó szülővárosának ajánlotta föl a kerámia határait szó szerint fölrobbantó életműve legjelentősebb darabjait. A megnyitón természetesen ő maga is itt volt.

Ölbei Lívia

A tárlat tehát minden bizonnyal egy újabb hosszú távú kapcsolat nyitánya. A tárgyalások már korábban megkezdődtek, sőt: tervek is vannak a Szombathelyi Képtár bővítésére, átalakítására, hogy az intézmény igazán méltó módon fogadhassa be és prezentálhassa a több mint száz Schrammel-alkotást (köztük majd szabad térre való műveket is).

Fekete György, az MMA elnöke a megnyitón hangsúlyozta: minden befolyását latba veti a kormányzatnál is, hogy a Schrammel-válogatás Szombathelyre költözésének ne legyen pénzügyi akadálya. Az 5. Textilbiennále rengetegén át, a képtár állandó kiállításán Konkoly Gyula aranykort idéző, napfürdőző „kurátornői” mellett vezet az út az emeleti belső nagyterembe, ahol a Nemzet Művésze címmel kintüntetett, Kossuth-díjas iparművész, keramikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola egykori rektora különleges – bizonyos szempontból ugyancsak az archaikus, mitikus időkbe vezető – világával találkozhat a látogató. Érdemes itt hosszan elidőzni. (A tárla kurátora Gálig Zoltán művészettörténész.)

Szántó István képzőművész és kislánya, Lili Emma a Schrammel-kiállítás megnyitóján. Életre kel a mitológia (Fotó: Unger Tamás)

Ahogy dr. Puskás Tivadar polgármester, úgy Czenki Zsuzsanna, a megyei hatókörű Savaria Múzeum (idetartozik a képtár is) általános igazgatóhelyettese is kiemelte köszöntőjében az esemény jelentőségét. Mint mondta, „megható, hogy Schrammel Imre éppen Szombathelyre, szülővárosába szánja azokat a munkáit, amelyeket a legjelentősebbnek tart életművében”. Hiszen voltak más jelentkezők is (Pécs, Budapest). A tárlatot megnyitó Fekete György úgy véli, hogy a 82 éves Schrammel Imrének – akivel egyébként „százéves” barátság fűzi össze – Simándy József, Páger Antal, Kodály Zoltán mellett van a helye az értékorientált köztudatban. Erre predesztinálja életműve, amely „gyökeresen megújította az utolsó 50 év iparművészeti szemléletét”. Fekete György pontokba szedve mutatta be, hogyan.

(1.) Schrammel Imre Boros Miklósnál tanult szobrászatot, nem csoda hát, hogy szakított azzal a „negédes-édeskés” kisplasztikai világgal, amely az őt megelőző keramikus-generációt jellemzi. Életműve annak tagadása, hogy az anyag „holt”. Számára az égetés nem technika, hanem út egy létmód eléréséhez. A Schrammel-kerámiák olyanok, mint „amilyen az anyag szeretne lenni, ha tudna gondolkodni”.

(2.) Schrammel Imre úgy bánik az agyaggal, mint senki más. Nem kézzel-ujjal formázza, hanem lövéssel, robbantással. Ezt szó szerint kell érteni.

A kerámia megújítója: Schrammel Imre. Az alkotó ajánlotta föl szülővárosának életműve legjelentősebbnek tartott darabjait

(3.) Életműve bizonyos darabjai – a Rába-parton talált, aztán kiégetett, repülő madártestek „eleven bizonyítékai” annak, hogy „létezik feltámadás”. (Ebből a sorozatból Fekete Györgynek otthon is van kisplasztikája. Ahogy az eredetileg ötvös-végzettségű Schrammel Imre „egyetlen ötvösmunkája” is az ő tulajdona.)

(4.) Schrammel Imre képes arra, hogy a halált ne pusztulásként mutassa föl. Munkái arról beszélnek, hogy „voltunk, vagyunk, leszünk”.

(5.) Mindehhez Schrammel Imre megújította a porcelán-kisplasztikát is (például a velencei sorozat). Fekete György sajnálja, hogy Herenden ma nem gyártják ezeket. Raktárban várják sorsukat – vagy arab hercegek gyönyörködnek bennük.

És most mi is: a herendi múzeum több Schrammel-porcelánt kölcsönadott a képtárnak a kiállításra.

 

Emma és a Minotaurusz

„A szombathelyi Schrammel-gyűjteményt együtt fogják emlegetni az Iseummal”, jósolta a képtári Schrammel-kiállítás megnyitóján Fekete György, aki szerint a magyar kraft (kézműves iparművészet) világszínvonalú, a kortárs iparművészet mégis mostoha helyzetben van Magyarországon, például „nem gyűjtődik”. Közben persze ezen a területen is nagy mozgások tapasztalhatók. Azzal, hogy a Szombathelyi Képtár befogadja a Schrammel-gyűjteményt, jelentős lépést tesz lehetséges jövőbeli arculata meghatározásához. Nyilván érdekes kapcsolatok volnának feltárhatók a textil és a kerámia között. Hiszen most úgy tűnik, hogy a képtár erőteljesen építeni kíván arra a tényre, hogy itt található az ország legnagyobb kortárs textilgyűjteménye. Közben más gyűjteményeket is őriz a 30 éve kortárs múzeumként fölépített képtár (Derkovits, Szántó Piroska). Az meg a legutóbbi hetek (napok) fejleménye, hogy az épület „alá” beköltözött a legizgalmasabb nemzetközi kortárs kontextusban is értelmezhető Irokéz Gyűjtemény, a hozzá tartozó galériában pedig már meg is nyílt az első kiállítás (Szalay Pétertől az Általános gólöröm). Schrammel Imre szombathelyi, az Irokéz-tulajdonos Pados Gábor szombathelyi. És hogy továbbhaladjunk ezen az úton: a modern iparművészet jelentőségét talán elsőként fölismerő Pulszky Károly – sok éven át az Iparművészeti Múzeum „őre” (kurátora) – a szintén szombathelyi Márkus Emíliát vette feleségül. Emma kezében van Ariadné fonala a labirintusban, amelynek közepén a Schrammel-minotauruszok ülnek. A kiállításhoz a legjobb háttér – vagy hely – a régi-új Iseum.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!