Kultúra

2015.05.17. 18:56

„Nézd meg ezt a bugyogót, le lehet gombolni” - Selyemgombolyító a Savaria Múzeumban

Szombathely - A múzeumi világnap alkalmából 100 évvel ezelőtti budoárhangulat várta a látogatót a Selyemszálak című kiállítás megnyitóján a Savaria Múzeum dísztermében. Aztán egész évben gombolyíthatjuk a selyemszálakat: a kőtárban hamarosan újabb tárlat nyílik a tematikus sorozatban. A jelszó: selyem. Holdudvarában a különlegesség és a gazdagság.

Ölbei Lívia

Bár a 19-20. század fordulójához illően berendezett „lila budoár" csak az egyik része a  Selyemszálak kiállításnak, voltaképpen az egész díszterem titokzatos budoárrá változott. Sejtelmes hálószoba-világítás, meglepetéseket tartogató fülkék és zugok, a mennyezetről öklömnyi, könnyű, fehér gömbök, lampionok lógnak – vagy inkább mintha rögzítés nélkül lebegnének – a térben; a selyemhernyó gubóját (bábját) fölidézendő.

Dr. Puskás Tivadar polgármester is azzal köszönti a megnyitó népes közönségét, hogy már magában a selyem szóban  van valami „kellemes és sikamlós". A polgármester kiemeli: a selyemsorozatnak azért van különösen nagy létjogosultsága Szombathelyen, mert itt, a képtárban őrzik az ország legnagyobb, nemzetközi viszonylatban  jegyzett textilgyűjteményét. (A selyemsorozathoz illeszkedik a júniusban megnyíló 5. Textilművészeti Triennále is.)   Még szerencse, hogy a kínaiaknak csak 2500 éven át sikerült megőriznük a selyemhernyók csodálatos tudományának titkát: Európában az 5. században jelent meg a selyemkészítés, Magyarországon a 19. század végén élte virágkorát ez a mesterség.  De amint a Selyemszálak tárlaton kiderül, selyemszálat nemcsak a selyemhernyóktól, hanem  bizonyos pókoktól, kagylóktól – vagy éppen az agavé húsos leveléből szintén nyerhetünk.

Dr. Puskás Tivadar köszönti a tárlat közönségét. Fotó: Szombathelyi Médiaközpont

A selyem előállítására, valamint a múlt századfordulós divatra és a szintén múlt századfordulós előkelő női magánvilágokra koncentráló tárlat koncepcióját Czenki Zsuzsanna, Csapláros Andrea és Vig Károly jegyzi, a látványterv Dobai Erikáé, a sorozat grafikai arculatát Bonyhádi Károly tervezte. A kurátorok: Kelbert Krisztina, Varga Eleonóra, Vig Károly, V. Kápolnás Mária.  Nyilván mindenki beleadta a magáét.

Vig Károly mindenekelőtt a természettudomány felől közelít: még a megnyitó előtt ő maga helyezte el az üvegtárlókban azokat a selyemhernyó-példányokat, amelyek a remények szerint néhány hét múlva beteljesítik a csodát: bebábozódnak. Egyetlen selyemfonál három kilométernyi is lehet, viszont egyetlen selyemruha előállításához hetven kilogramm eperlevél (a Dunántúlon: szederfalevél) szükségeltetik. Hát ezért olyan drága kincs a valódi selyem. „Mi a selyem?", teszi föl a kérdést tárlatnyitó köszöntőjében (mint természettudós és mint a múzeum tudományos igazgatóhelyettese), és válasza van többféle. A kémikusnak fehérje, a biológusnak „a selyemhernyó mirigyváladéka", a divattervező számára a kreativitás kimeríthetetlen forrása. És sokaknak a vágy édes, titokzatos, elérhetetlen tárgya.  Baricco nevezetes, Selyem című kisregényéből idéz: sejtése szerint itt a sorok között talán maga a selyem beszél. Kelbert Krisztina „nőtörténeti" kontextusba helyezi a selymet és összes tartozékait: a kényelmetlen fűzőtől való megszabadulás például szoros kapcsolatban áll az emancipációval. Varga Eleonóra a Smidt Múzeum  korhoz illő bútorkészletét ismeri úgy, mint a tenyerét. A Savaria Múzeum gazdag  kosztümgyűjteménye – a díszmagyartól a Poirot-epizódokat idéző könnyű női ruhákig – szintén jó szolgálatot tett a kiállítás megrendezéséhez. Az alapötletet egyébként – mondja Czenki Zsuzsanna, a múzeum általános igazgatóhelyettese - a múlt évi  Adria-sorozat hullámai sodorták a partra, együtt a „selyemtermelő" sonkakagylóval. V. Kápolnás Mária a szekszárdi megyei múzeum képviseletében bábáskodott a tárlat megszületésénél: a selyem előállításának fázisait bemutató eszközök Szekszárdról érkeztek, van egy igazi 19. századi selyemgombolyító-masina is.

Fotók: Szombathelyi Médiaközpont

A tárlaton kevés a szöveg, több a tárgy. A női budoár szőnyegén Herczeg Ferenc folyóiratának egy példánya jelzi az „Új időket". A rafinált alsóneműk között egy középkorú úr örömmel mutatja a párjának a praktikus „kettő az egyben" párosítást: „Nézd meg ezt a bugyogót, le lehet gombolni!"

A Selyem-sorozat második kiállítása  május 28-án nyílik meg a Savaria Múzeum kőtárában, A titokzatos selyem címmel. Addig is: irány a budoár.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!