Kultúra

2011.06.24. 02:29

Soltis színház: premier előtt a Tigris és a hiéna

Ma 21 órakor kezdődik a Tigris és hiéna című Petőfi-dráma bemutatója a bencés rendház udvarán, a Soltis Színház előadásában, Katona Imre rendezésében. Holnap este lesz a ráadás, szintén 9 órától.

Ölbei Lívia

A deszkákból ácsolt, stilizált díszlet ránézésre , a szikrázó nappali ég alatt is valóságos világmodellként működik: a fönt -tel és a lent -tel, a trónusokkal - amelyeknek már a látványa is véres és kíméletlen (hatalmi) harcot sejtet. Az előadás rendezője - a színpadi átirat szerzője -, Katona Imre érdeklődésünkre elmondja, hogy a régiség és az avantgárd iránti érdeklődés vezette el sok évvel ezelőtt a Tigris és hiénához. (A Soltis Színháznak is emlékezetes előadásai közé tartozik például a Misztérium a Szent Születésről - szintén Katona Imre rendezésében -, amelynek létrejötte nyilván szintén ennek a kettős érdeklődésnek volt köszönhető; már a nevezetes Universitas együttesben is.)

Petőfi Sándort szinte kizárólag költőként tartjuk számon (ráadásul, valljuk meg, költészete sem tartozik ma a legelevenebb életművek közé: tiszteljük őt, de meg kell tanulni újraolvasni), pedig igazi közép-kelet-európai romantikusként több műfajban (dráma, regény, novella, útirajz) is alkotott. (Arról nem beszélve, hogy életének egy bizonyos szakaszában színésznek is elszegődött. Igazi vándorszínésznek.)

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

A deszkákból ácsolt, stilizált díszlet ránézésre , a szikrázó nappali ég alatt is valóságos világmodellként működik: a fönt -tel és a lent -tel, a trónusokkal - amelyeknek már a látványa is véres és kíméletlen (hatalmi) harcot sejtet. Az előadás rendezője - a színpadi átirat szerzője -, Katona Imre érdeklődésünkre elmondja, hogy a régiség és az avantgárd iránti érdeklődés vezette el sok évvel ezelőtt a Tigris és hiénához. (A Soltis Színháznak is emlékezetes előadásai közé tartozik például a Misztérium a Szent Születésről - szintén Katona Imre rendezésében -, amelynek létrejötte nyilván szintén ennek a kettős érdeklődésnek volt köszönhető; már a nevezetes Universitas együttesben is.)

Petőfi Sándort szinte kizárólag költőként tartjuk számon (ráadásul, valljuk meg, költészete sem tartozik ma a legelevenebb életművek közé: tiszteljük őt, de meg kell tanulni újraolvasni), pedig igazi közép-kelet-európai romantikusként több műfajban (dráma, regény, novella, útirajz) is alkotott. (Arról nem beszélve, hogy életének egy bizonyos szakaszában színésznek is elszegődött. Igazi vándorszínésznek.)

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Petőfi Sándort szinte kizárólag költőként tartjuk számon (ráadásul, valljuk meg, költészete sem tartozik ma a legelevenebb életművek közé: tiszteljük őt, de meg kell tanulni újraolvasni), pedig igazi közép-kelet-európai romantikusként több műfajban (dráma, regény, novella, útirajz) is alkotott. (Arról nem beszélve, hogy életének egy bizonyos szakaszában színésznek is elszegődött. Igazi vándorszínésznek.)

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Petőfi Sándort szinte kizárólag költőként tartjuk számon (ráadásul, valljuk meg, költészete sem tartozik ma a legelevenebb életművek közé: tiszteljük őt, de meg kell tanulni újraolvasni), pedig igazi közép-kelet-európai romantikusként több műfajban (dráma, regény, novella, útirajz) is alkotott. (Arról nem beszélve, hogy életének egy bizonyos szakaszában színésznek is elszegődött. Igazi vándorszínésznek.)

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Katona Imrét hallgatva mindenesetre az embernek kedve támad elolvasni A hóhér kötele című Petőfi-regényt, amelyhez Edgar Allan Poe szolgáltat világirodalmi párhuzamot - és amelynek kulisszahasogató címe nem pusztán romantikus jellegzetesség: Az író minden korban hatni akar.

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

És persze a Tigris és hiénát is - bár a színpadi átirat eltér az eredetitől. A romantikus érzelmekkel, cselszövéssel, bosszúval, gazemberséggel teli, áradó szöveg komoly dramaturgi munkát kívánt: a mai színpad számára jóval feszesebbé kellett tenni a Tigris és hiénát. De ez csak az első lépés: Katona Imre azt mondja, nem járhat sikerrel az, aki a hétköznapi tapasztalatokra épülő realitásból kiindulva szeretné színre vinni a Petőfi-drámát. Meg kell találni a szövegvilágnak megfelelő, autentikus színházi-színpadi nyelvet. A Soltis Színház bemutatójához például valóságos partitúra készült: Nagy Péter (Pepe) mindvégig dobbal kíséri az előadást. Nem is kíséret ez: a megfeszülő energiák ritmizálása.

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Az 1846-os Tigris és hiéna már 1847-ben a közönség elé került - de nem vált a kanonizált drámairodalom részévé. Talán éppen azért, mert a fiatal és zabolátlan Petőfi képzelete - a nagy drámaköltő-előd, Shakespeare nyomán - túlságosan magasra szárnyalt; és ezt a szárnyalást nem tudta követni a földhözragadtabb magyar színházi hagyomány. (A Tigris és hiéna 1847-ben nyomtatásban is megjelent. Egy egészen friss internetes bejegyzés szerint valakinek nemrég nagy örömet szerzett, hogy jutányos áron sikerült hozzájutnia a Petőfi-dráma egy első kiadású példányához, ami igazi kuriózumnak számít .)

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

A Tigris és hiéna története (megint csak a romantikához híven) a történelmi múlt felé fordul: a trónviszályoktól, hatalmi harcoktól terhes 12. században vagyunk, II. (Vak) Béla idejében. De egy történelmi drámában is mindig a jelenkor a legérdekesebb. Bár Vak Béla személyéhez még egy Ság hegyi legenda is fűződik: A király állítólag várat akart emeltetni a hegytetőn, mire udvari emberei - bizonyítandó, hogy túl magas az építkezéshez -, háromszor vezették körbe az uralkodót a Ság hegy körül.

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Kulisszahasogatók: a kevéssé ismert, áradó Petőfi-mű átiratát is Katona Imre készítette

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!