Kultúra

2016.01.02. 09:03

Sosem voltak szerepálmaim - Szabó Tibor színművész szereti, ha a zenész ott szuszog mellette

Szabó Tibor nem panaszkodhat amiatt, hogy nem kap elegendő szerepet, feladatot a Weöres Sándor Színházban: 2015-ben hat új darabban állt színpadra, sokszor egy nap két előadást is végig kellett játszania a napi próba után.

Peltzer Géza

- Ha az elmúlt évemet kellene értékelnem, két szezon darabjait kell végiggondolnom, hiszen a színházi évad nem esik egybe a naptári évvel. Játszottam a Parasztoperában, a Vitéz Mihályban, a Hamletben és a Makrancos Katában, de műsoron volt A dzsungel könyve is. A Parasztoperának az a különlegessége, hogy szinte nincs is benne próza, csak énekbeszéd, és külön öröm számomra, hogy az előadásban élőzenei kíséret szólt. Sajnos hús-vér zenészek egyre ritkábban fordulnak elő a színházban, aminek elsősorban anyagi okai vannak. Gyakran szerepelek olyan darabokban, amelyekben énekelnem is kell, és én azt szeretem, ha élőzene szól. Az a jó, ha a zenész ott szuszog mellettem. Az őszi évadban két új előadásban kaptam szerepet, A kripliben és A padlásban, de a tavaszi előadások továbbra is műsoron maradtak, például a Telefondoktor, amelynek színrevitelénél én is bábáskodtam. És már tanuljuk és próbáljuk az új darabot, A mi osztályunk a címe, februárban lesz a bemutatója.

- Van-e kedvenc darab ezek között? Mi alapján kedvel meg egy színész egy darabot jobban, mint a többit?

- Ez több dolgon múlik. Az első az alapanyag: jól van-e megírva a darab. Fontos a rendező személye, személyisége is. Milyenek az elgondolásai, milyen hangulatban telnek a próbák. Persze a színésznek kötelessége a maximumot nyújtani minden előadásban, a próbáktól a bemutatóig és tovább. Az idén színpadra állított darabok közül nem tudnék kiemelni egyet sem, mindegyik izgalmas munka volt a maga nemében, és többnyire szívesen játszom a rám osztott szerepeket. Amióta a szombathelyi színház tagja vagyok, talán egyedül a Kabaré konferansziéjának szerepe kapcsán fogalmazódott meg bennem az, hogy ha lett volna szerepálmom, ez lett volna az egyik.

Szabó Tibor és családja két és fél éve lakik egy felújított ingatlanban, élik mindennapi életünket, boldogok, és törlesztik a hiteleket, mint mások 
Fotó: Unger Tamás

- A színházi feladatokon túl ön már többször jelentkezett önálló, zenés produkcióval. Folytatódik ez a sorozat?

- A színházi rossz nyelvek szerint olyan színész vállal egyéni produkciókat, hoz létre önálló esteket, aki kevésbé foglalkoztatott. Hála istennek ez az én esetemben nem igaz. Így jött létre 2010-ben A pincér dalai, két és fél évvel ezelőtt pedig az Útközben. Mindkettő élőzenés produkció volt, a barátaim zenéltek, én pedig énekeltem magamról, másokról és az élet dolgairól. Külön öröm számomra, hogy az Isis Big Band állandó szólistájának tekint, és szívesen teszek eleget olyan alkalmi meghívásoknak is, amelyeken énekes-zenés összeállítást várnak tőlem. Vannak hasonló tervek még a fejemben.

- Mi történt 2015-ben a családban?

- Két és fél éve lakunk ebben a felújított ingatlanban, éljük mindennapi életünket, boldogok vagyunk, és törlesztjük a hiteleket, mint más családok. Szeptemberben Dorka kislányunk is óvodás lett, miközben egy kicsit megszeppenve fogadjuk az ötéves Bálint fiunk mindennapi kérdésözönét: ugyanis a nyáron még csak az időjárás magasabb összefüggései érdekelték, most meg már szinte csak a csillagászat köti le, a naprendszer, a bolygók állása. Az internet révén mindketten megtanulták az angol ábécét, magyarul és angolul is elszámolnak nem is tudom meddig, a feleségemmel néha már követni sem tudjuk a szellemi fejlődésüket. Nem tudom, lesz-e valamelyikük színész, és ezt nem is akarom befolyásolni. Az viszont tény, hogy ha meglátnak egy mikrofont, azonnal lázba jönnek, és szerepelni akarnak.

- Gyakran és szívesen jótékonykodik. Erre is marad idő, energia?

- Korábban is szívesen mondtam igent, ha valahol szükség volt rám, idén júniusban felkértek, hogy legyek az Adomány Pont szombathelyi jószolgálati nagykövete. Természetesen elvállaltam, azóta már több akciót szerveztünk, a bevételt jótékonysági célokra fordítjuk. Karácsonykor sokan gondolnak a rászorulókra, de az a célom, hogy év közben se álljon le ez a folyamat. A terveim között szerepel, hogy művész barátaimmal egy egész évet átölelő jótékonysági koncertsorozatot hozzunk létre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!