Szerelmes Weöres Sándor a WSSz-ben

"Mindannyian szerelmesek vagyunk Weöres Sándorba.  Valló Péter vezetésével rendkívül termékeny és harmonikus próbafolyamaton van túl a társulat, amely különben ilyenkor rendesen már befejezi az évadot." Jordán Tamás vallomása szombaton este hét óra tájban hangzik el, miután megkaptuk az első Weöres-riasztást: a Szőcs Géza és Kondor János kezdeményezésére frissen létrehozott Weöres Sándor Asztaltársaság alapítóit és a gyülekező ünnepi közönséget égzengés, jégeső kergette be az aulába (ahol a költő szavakkal kergetőzik).

Szent György és a Sárkány. Orosz Róbert – éppen Drinus –, Giorgio lovag szerepében Fekete Ernő. Fotó: Benkő Sándor

Dr. Puskás Tivadar polgármester köszöntője után  Hende Csaba honvédelmi miniszter azzal lép az alkalmi pulpitusra, hogy Weöres Sándor szelleme-szellemisége ("Ne várd a csodát. A csodás ígéret teljesül")  kezdettől kíséri a róla elnevezett színházat, amely pártérdekeken fölülemelkedve, összefogás révén jött létre és így működik azóta is.

Jordán Tamás  utolsó instrukciója úgy szól, hogy föltétlenül használjuk a bennünk rejlő (Weöres-i) létrát, aztán végre kinyílik a nagyterem ajtaja, hogy mintegy két óra múlva még sokszor visszatapsoljuk a színészeket: A Szent György és a Sárkány címszereplőjét, a társulatban vendég Fekete Ernőt, aztán Kiss Marit, Trokán Pétert, Nagy Cilit, Czukor Balázst, Kálmánchelyi Zoltánt, Jordán Tamást, a sokat ígérően bemutatkozó Sodró Elizát; és ennek a  gyönyörű, sokrétű,  a hatalom természetét feketén-fehéren fölmutató, vérben és szerelemben tobzódó színes előadásnak az összes szereplőjét.

Lám, Weöres Sándor tényleg ledob magáról minden protokollt (tükröt tart a protokollnak): Valló Péter érvényes  pont ezért kötelező  előadást rendezett.

Ősszel ez lesz az első bérletes bemutató.