Kultúra

2011.08.15. 02:30

Varázsfuvola: szabadtéri operabemutató az Iseumban

Augusztus 19-én 20 órakor kezdődik a rekonstruált Iseumban W. A. Mozart A varázsfuvola című operájának premierje. Aztán 21-én és 23-án is lesz előadás.

Ölbei Lívia

Elsőként 1964-ben rendeztek operaelőadást az 1955-ben feltárt szombathelyi Isis-szentélyben. A hatvanas évek operarendezései a tavaly elhunyt, zenei szakíróként és műfordítóként is ismert Erkel-díjas Érdemes Művész, Huszár Klára - valamint költő-műfordító férje, Devecseri Gábor - nevéhez fűződnek. Egyetlen Huszár Klára-életrajzból sem marad ki, hogy az egykori római Borostyánkő-út mellett fekvő szombathelyi Iseum, a közép-európai Isis-kultusz fontos emléke adott helyet a nyári drámai és operaelőadásoknak, Mozart A varázsfuvola című operája mellett bemutatták Gluck Iphigenia a tauruszok földjén című művét és Devecseri Gábor költői kiegészítéseivel a csak töredékben fennmaradt Mozart-alkotást, a Thamos, Egyiptom királyát . Amikor Huszár Klára néhány éve ismét Szombathelyen járt (meglátogatta például a Savaria Egyetemi Központ könyvtárát), fölvetődött, hogy szívesen megírná a 60-70-es évek iseumi előadásainak történetét - erre azonban sajnos már nem maradt ideje.

Most új korszak kezdődik. Ahogy A varázsfuvola programfüzete ígéri, az előadás az Iseumi Szabadtéri Játékok nyitánya lesz - azaz ezentúl évente számíthat itt a közönség nyári bemutatóra.

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

Elsőként 1964-ben rendeztek operaelőadást az 1955-ben feltárt szombathelyi Isis-szentélyben. A hatvanas évek operarendezései a tavaly elhunyt, zenei szakíróként és műfordítóként is ismert Erkel-díjas Érdemes Művész, Huszár Klára - valamint költő-műfordító férje, Devecseri Gábor - nevéhez fűződnek. Egyetlen Huszár Klára-életrajzból sem marad ki, hogy az egykori római Borostyánkő-út mellett fekvő szombathelyi Iseum, a közép-európai Isis-kultusz fontos emléke adott helyet a nyári drámai és operaelőadásoknak, Mozart A varázsfuvola című operája mellett bemutatták Gluck Iphigenia a tauruszok földjén című művét és Devecseri Gábor költői kiegészítéseivel a csak töredékben fennmaradt Mozart-alkotást, a Thamos, Egyiptom királyát . Amikor Huszár Klára néhány éve ismét Szombathelyen járt (meglátogatta például a Savaria Egyetemi Központ könyvtárát), fölvetődött, hogy szívesen megírná a 60-70-es évek iseumi előadásainak történetét - erre azonban sajnos már nem maradt ideje.

Most új korszak kezdődik. Ahogy A varázsfuvola programfüzete ígéri, az előadás az Iseumi Szabadtéri Játékok nyitánya lesz - azaz ezentúl évente számíthat itt a közönség nyári bemutatóra.

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

Most új korszak kezdődik. Ahogy A varázsfuvola programfüzete ígéri, az előadás az Iseumi Szabadtéri Játékok nyitánya lesz - azaz ezentúl évente számíthat itt a közönség nyári bemutatóra.

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

Most új korszak kezdődik. Ahogy A varázsfuvola programfüzete ígéri, az előadás az Iseumi Szabadtéri Játékok nyitánya lesz - azaz ezentúl évente számíthat itt a közönség nyári bemutatóra.

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

A varázsfuvola (a libretto Schikanederé) mese, példázat, szabadkőműves-misztérium; a felvilágosodás, a humanizmus, az ember diadala; másképpen: a fény sikere a sötétség felett - ahány korszak, ahány ember, annyi értelmezés. Tamino boldogságot keres, próbatételeket áll ki. Győzedelmeskedik. Persze ez nem ilyen egyszerű. De így vagy úgy: (...) A varázsfuvola marad az, ami: Mozart legtalányosabb operája , írja a nagyszerű zenetudós, színházi ember, Fodor Géza 1988-as tanulmányában, amely 1998-ban Zene és színház címmel megjelent kötetében is olvasható. A legtalányosabb mellett ott van még egy jelző, amely A varázsfuvolát elkíséri, és ez a jelző a népszerű . Sőt: rendkívül népszerű .

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

Fodor Géza (a 70-es évek után 1993-ban újra) gondolati párhuzamot von A varázsfuvola - és József Attila Ars poeticájának nevezetes négy sora között: Én mondom, még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kisérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

És bár Fodor Géza érzékeli a képzelt nagyság problematikusságát (sőt, tragikus történelmi tapasztalatokon alapuló veszélyeit),  egyáltalán nem mond le a szertelenségnek és a (költői-emberi) képzelőerőnek arról a mágikus, az idő múlásával nem szűnő sugárzásáról, ami A varázsfuvolából árad. Szellem és szerelem kíséri.

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!