2015.05.07. 07:29
A tökéletes KRESZ - Miként kerülik el a denevérek a közlekedési karambolt?
A bőregereknek a „denevér-KRESZ” segít elkerülni a társaikkal való összeütközést portyázás közben – derítették ki a Bristoli Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya a PLOS Computational Biology című tudományos folyóiratban látott napvilágot.
Marc Holderied, a Bristoli Egyetem biológiai intézetének docense rovarokra vadászó vízidenevér-párokat figyelt meg a Somerset grófságbeli Barrow Gurney falu közelében, hogy kiderítse, miként kerülik el a nagy sebességgel repülő, kergetőző, tandemben forduló emlősök a közlekedési karambolt.
A denevérek echolokáció segítségével tájékozódnak: különböző frekvenciájú ultrahangokat bocsátanak ki, majd érzékelik, hogy azok miként verődnek vissza a környező tárgyakról, rovarokról, állatokról.
Rávilágítottak: miként kerülik el a denevérek a közlekedési karambolt.
A biológusnak pontosan sikerült regisztrálnia a denevérek hívásait, ennek alapján kiszámította, hogy mely egyed mely üzeneteket vette, majd modellezte a bőregerek viselkedését.
Az eredmények arra világítottak rá, hogy a denevérek saját közlekedési szabályaikat követik: a parányi egyedek mindig denevértársuk nyomában maradnak, ugyanakkor elkerülik az ütközést. Amennyiben egy bőregér vezetőt választott magának, utánozni kezdi annak manővereit, s mivel szemvillanásnyi, mindössze 500 ezredmásodpercnyi a reakcióideje, a denevérpáros mozgása gyakorlatilag teljesen szinkronban van.
Egyetlen repülés alatt is sokszor megcserélődhet a vezér és alárendeltjének szerepe, mivel pedig az echolokáció körkörös információt biztosít, az irányító akár a beosztott mögött is repülhet.
Mire is szolgálnak a bőregerek sajátságos KRESZ-szabályai? Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a páros második tagja begyűjti azokat a rovarokat, amelyeket nem sikerült a vezérnek. Előfordulhat, hogy a tandemrepülésnek köszönhetően nagyobb területet tudnak végigportyázni, mint ha külön-külön vadásznának.
