Az előzés veszélyes is lehet - A szembejövő nehezíti a helyzetet azzal, hogy büntet

Vegyünk egy mindennapos példát: a hétköznapi autós 90-nel cammog városon kívül a főútvonalon - ahol mellesleg ez a megengedett sebesség felső határa -, a mögé érkező autós egyre türelmetlenebb, majd letolja az útról, előzésbe fog, hirtelen kormánymozdulattal kivág, előz, és kész. Bízik az autójában, a lóerőkben, a szembejövő jármű lassúságában és fékerejében. Ilyen sebességnél már nincs idő korrigálni, ha baj van, a másodperc törtrésze is kevésnek bizonyulhat egy végzetes baleset elkerüléséhez.

Az előzés az autóvezetés egyik legösszetettebb manővere, biztonságosan csak nagy rutinnal lehet végrehajtani. Fontos, hogy jól és pontosan mérjük fel a saját és az előttünk haladó autó sebességét, a belátható útszakasz hosszát, a szembejövő távolságát és sebességét, az oldaltávolságot, valamint azt is, hogy az előzést biztonságosan be tudjuk-e fejezni. A leggyakoribb előzési hibák közé tartozik a téves sebesség- és távolságbecslés: a szembejövő autót távolibbnak, sebességét pedig alacsonyabbnak gondoljuk a valóságosnál. A tévedés pedig gyakran csak az előzés középső fázisában világosodik meg előttünk, ilyenkor nagyon hamar el kell döntenünk: be tudjuk-e fejezni az előzést, vagy valahogy ki tudunk-e menekülni a veszélyes szituációból.

Be tudjuk-e fejezni az előzést, vagy tudunk-e menekülni a veszélyes szituációból? Van, hogy a szemből vakító nap is megnehezíti a dolgunkat Fotó: Shutterstock

Ugyan általános recept nincs, hiszen az adott szituáció mindig más lehetőséget kínál, ám a legrosszabbtól, a frontális ütközéstől mindig tartózkodnunk kell. A frontális balesetek a legveszélyesebb ütközések, hiszen ilyenkor két egymással szemben mozgó jármű energiája adódik össze. Az is gyakran előfordul az utakon, hogy a hirtelen szemből feltűnő szabálytalan autós azért nem tud menekülni az életveszélyes helyzetből, mert a többiek nem segítik ebben - még akkor sem, ha ezzel saját magukat is veszélyeztetik. Sokszor a szemből jövő még villogtat, dudál is, ezzel büntetve a szabálytalankodót, ám más manővert még véletlenül sem tesz, nem csökkenti a sebességét, nem húzódik a padka, illetve az út széle felé.

Ilyen helyzetekben a megelőzött jármű vezetője is sokat tehet a balesetek elkerüléséért, hiszen ő előbb látja a veszélyt. Ha lassít, lehúzódik, helyet biztosít a másik autósnak, a balesetveszély kockázatát lényegében a töredékére csökkentheti.

Tartsunk megfelelő távolságot!

Az előzést ne az előttünk haladó jármű mögé tapadt helyzetből, hanem kissé lemaradva, gyorsítással kezdjük meg! Ennek további előnye, hogy így a sávváltást nem szükséges éles kormánymozdulattal végrehajtani.

Sőt, közben azt is látjuk, hogy nem bukkan-e fel egy szembejövő autó. Ha igen, még visszahúzódhatunk.