Novembertől az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer kötelező elem az új autókban

Molnár László, közlekedésbiztonsági szakembertől megtudtuk, hogy ezen rendszerek megléte miért is fontos, illetve ezek hiánya milyen veszélyt is rejt.

A képen a legveszélyesebb szituációk egyike: ha egy ilyen – nagy sebességű – helyzetben történik hirtelen guminyomás vesztés (bármelyik kerékről is van szó), az végzetes balesethez vezethet. Az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer használatával mindez elkerülhető. Illusztráció: Kelemen Attila.

– A TPMS (Tire Pressure Monitoring System) segítséget nyújt a gumiabroncs megfelelő nyomása – a gyártók által megadott értékek – folyamatos ellenőrzéséhez és megtartásához. Az abroncsnyomás ellenőrző rendszer indulás előtt és menet közben tájékoztatja a vezetőt az aktuális értékekről. Ebből a célból minden egyes keréknél (a pótkeréknél is), valamint a kerékelektronikánál külön érzékelők kerültek elhelyezésre. Ennek nemcsak a takarékosabb üzemelés, hanem a biztonságos közlekedés szempontjából is jelentősége van. Ha ugyanis az abroncsban túl magas a nyomás, a gumi élettartama csökken, az autó stabilitása és tapadása romlik, a futómű is gyorsabban kopik. Ha alacsony a nyomás, az abroncs szintén jobban kopik, ugyanakkor az autó többet fogyaszt: 10 százalékkal alacsonyabb nyomás mintegy 10 százalékkal csökkentheti a futásteljesítményt.

A járműveknél kétféle rendszert alkalmaznak. A direkt rendszernél az abroncs belsejében elhelyezett, vezeték nélküli, elemes szenzorok mérik a nyomást. Az elektronika minden egyes abroncs nyomását külön-külön elemzi, és figyelmeztet, ha eltérést érzékel. Az autós így egy esetleges defektről még az előtt értesülhet, hogy az abroncsot tönkretenné.

Az új autóknál az indirekt rendszer az elterjedtebb. Ez a rendszer az adatokat az ABS szenzorból nyeri. Az abroncsok belsejében nincsenek szenzorok, azonban a téli, illetve nyári abroncsok felszerelésénél újra kell kalibrálni a rendszert. Az ilyen rendszerrel is ellátott autón célszerű olyan szakműhelyben végeztetni az abroncsok cseréjét, amelyek képesek a kalibrációra.

A gumihőmérséklet és nyomás befolyásolja az autó úthoz való tapadását, amely másfelől kihatással van a gépjármű kezelhetőségére. Elegendő pár tizedes levegő-nyomásbeli eltérés a gyári előírástól és máris folyamatos túlterhelésnek teszi ki abroncsait. A túlterhelés következtében az autógumi hőmérséklete az előírtnál magasabb lesz, így a káros, gyakran 120 celsius fokos gumihőmérséklet hatására lejátszódó kémiai folyamatok visszafordíthatatlanul roncsolják a gumi összetevőit.

– Figyelem, az abroncsnyomás ellenőrző rendszer nem mentesíti a vezetőt az abroncsnyomás ellenőrzésére vonatkozó felelőssége alól.

Az EU közleményben megjegyzik: a direkt és az indirekt rendszer is bármilyen abroncstípusnál alkalmazható. A tervek szerint 2015 júniusát követően a TPMS rendszer része lesz a műszaki vizsgán ellenőrzött funkcióknak.

– Jön a tél, ezért egy kis aktualitás ezzel kapcsolatban. A gumiabroncsba zárt levegő (vagy bármilyen más gáz) esetében is arról van szó: mivel a térfogat adott, a hőmérséklet megváltozásával a nyomás is vele egyenes arányban változik. Egyes gyártók a téli időszakra +0,2 bar növelést javasolnak. A +0,2 bar-os javaslat nem önmagában a télhez, vagy a téli gumikhoz köthető, hanem a jelentős és tartós téli hőmérséklet csökkenéshez. Nem másra irányul tehát, mint az abroncsban lévő levegő lehűlése miatt bekövetkező nyomáscsökkenés kompenzálására.

2014. november 1-étől ugyancsak kötelező felszerelés minden európai uniós új autóban az ESP (elektronikus menetstabilizáló rendszer).

– Az életbe lépett tiltás azon járművekre érvényes, amelyek össztömege 3,5 tonna alatt van, de tervek szerint a szabályozást a következő években kiterjesztik majd. Idén az új autók 84 százalékában volt csak ESP Európában. Az ESP-rendszer már nem csak gyorsításkor vagy fékezéskor avatkozik be, hanem akkor is, amikor túl nagy sebességű a kanyarvétel és a gépkocsi alul, vagy éppen túlkormányzott módon kezdené elhagyni a forgalmi sávot.

Az elektronikus menetstabilizálót 1995-ben a Volvo W140 alkalmazták először, fejlesztését a Bosch végezte. A rendszer lényege, hogy a kerék fordulatszámát, a kormányállást, valamint a keresztgyorsulást elemezve megakadályozza a pályaelhagyásos baleseteket. Az ESP a motor nyomatékát szabályozva, illetve a kerekeket meg-megfékezve gyakorol kontrollt. Egyes kutatások szerint a légzsáknál is több életet ment meg évente.

Az ESP is csak a fizikai lehetőségek határáig képes stabilizálni a gépkocsit, tehát amikor villog, vagy felvillan az ESP lámpa, „vissza kell kapcsolni" kevésbé dinamikus vezetési stílusra. Ha az ESP-s autónál bekövetkezik a stabilitásvesztés, nem szabad a kormánykereket ide-oda rángatni, mert ez tovább rontja a helyzetet, hanem a forgalmi sáv irányának megfelelő helyzetben kell tartani!