Ezt írta a Vas Népe 35 éve - A legkisebb múzeum

Építőinek dicséretére válik, hogy a városka hangulatát megőrizve bővítik utcáit, korszerűsítik házait. Aki a felújított Batthyány-kastély színháztermében, az Olcsay Kiss Zoltán kiállításban gyönyörködik, még nem sejtheti, hogy a kastélyban újabb kulturális eseményre készülnek: múzeumalapításra vállalkozott a város. Történetében először nevezett ki főhivatású múzeumigazgatót. Rábízta három-négy évtized gyűjtőmunkájának eredményeit, a helytörténeti, néprajzi, természetrajzi anyagot.

Nagy Zoltán múzeumigazgatót még kevesen ismerik a városban. Az orosházi származású fiatalembert a Néprajzi Múzeum kutatószobájából hívta Körmendre a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága.

- Mintha apám sorsát, lehetőségét kínálták volna fel. Ő harminc évvel ezelőtt néprajzosként érkezett Orosházára azzal, hogy egy iskolai gyűjteményből tudományos értékű, jól szervezett múzeumot csináljon. Szeptember 1-jétől kaptam meg a körmendi kinevezést, és hozzá lakást a tanácstól. Sok a segítség, de nagy az igény is a múzeum megnyitására, nagyobb, mint ahogyan az anyag feldolgozásával birkózni tudunk. Madácsy Károllyal, akinek anyagismerete, helyismerete nagy kincs, át kell néznünk 2-3 ezer tárgyat, dokumentumot. Pontosan nem is tudjuk, mi mindenünk van. Emellett hetente két napot Szombathelyen töltök. Néprajzos múltamnak, érdeklődésemnek is élhetek, ezt külön örömmel fogadtam. Bárdosi Jánostól tanulok és szeretnék segítségére lenni a múzeumfalu fejlesztésében. A kastély főépületéhez érkezők a tavasszal már nemcsak az épületben, a zárt udvarban nézhetnek körül. A középkori körbástya első emeletén két nagyobb teremben gyűlnek a helytörténeti múzeum anyagai.

A körmendi Batthyány-kastély főépülete. A bejárat melletti körbástya első emeletén rendezkedik a múzeum
Fotó: VN-archív

- Évtizede porosodik, penészedik minden a lebontásra ítélt régi iskolában. Dévényi István kezdte, Madácsy Károly, Szinetár Miklós, Csaba József folytatta, folytatja a helyi anyagok, értékek gyűjtését. Utoljára 1964-ben rendeztek új kiállítást, a mostani Olcsay Kiss-teremben 1973-ig volt látható egy szép természetrajzi anyag. Mivel telnek napjaink? A raktárból sok olyan munkaeszköz, tárgy kerül elő, aminek nincs leírása, nincs információs háttere, értéke. Dobozokban, szekrényekben feldolgozatlan iratokat találunk, például a tűzoltóegylet, a színjátszás dokumentumait, fotóit. Ebből a halmazból kell nekünk április elejére értékes, látványos kiállítást rendeznünk. Hogy egészen pontosan milyen lesz a jellege, nem tudom, az anyag feltáratlansága miatt. Talán képek Körmend múltjából? - próbálgatja a címadást a fiatal igazgató.

Biztos, hogy be tudja mutatni a céhek, a kismesterségek történetét. Koppány Tibor tanulmánya segíti áttekinteni a város építészetét, a várostörténeti periódusokat rajzzal, fotóval (a könyvtár gyűjteményéből) jelezni tudja.
Nem maradhat adós a Batthyány-kastély történetével sem, hiszen a turistákat ez érdekli legjobban. Szerepel majd a Vasparipa Egylet két velocipédje, amellyel a múlt században Kossuth Lajoshoz, majd a párizsi világkiállításra is eljutottak a körmendi sportemberek. Ha az első kiállításon az időhiány miatt nem is, de később bemutatja Körmend kapuit, amelyek a kastély hatását tükrözik.

- A miénk a legkisebb múzeum a megyében. De szeretnénk, ha látványban és tudományos értékben nem maradna hátul. Tisztáznunk kell a gyűjtőkört a könyvtárral, nem szerencsés, ha nálunk is, náluk is gyűlnek például a Németh Máriára vonatkozó anyagok.

Nagy Zoltán tapasztalta milyen az, ha jó a kapcsolat a könyvtárral, a művelődési központtal, az iskolákkal. De érzi a várakozást, az igényt is: Körmend tudja, hogy van helytörténeti gyűjteménye, mielőbb látni szeretné.

- Kirakat-kiállítással próbálkozunk. A városi tanács a Rákóczi út forgalmas pontján adott nekünk, egy kirakatot, most még az olvasható benne, hogy kisiparosok a lakosság szolgálatában. Tervünk szerint még ebben az évben megkezdjük értékeink bemutatását. Először a hónap műtárgyát állítjuk ki: céhek ládáit, kancsóit, aztán fegyvereket. Jól olvasható tárgyleírást, tájékoztatót adunk hozzá. A második téma: leg-újabb szerzeményeink. Az elsőség itt Raposa Lajos bognármesteré. Most került hozzánk műhelye, felszerelése. A magángyűjtő anyagából is adunk egy-két válogatást. Majd az iskolai gyűjteményektől kölcsönzünk néprajzi anyagot. 1971-ből származó adat szerint a város és a járás iskolai múzeumaiban 9 ezer tárgyat őriznek, háromszorosát a Rába Gyűjteménynek. Néprajzi, természetrajzi értékek. A jövő feladata lesz, hogy megismerkedjünk velük.