Igazságot Magyarországnak! - Volt egy momentum az óceán felett, amikor nem adtam volna egy fabatkát sem az életünkért

A trianoni rablóbéke (1920. június 4.) 10. évfordulójára kívánták óceánrepüléssel az amerikai magyarok a világ figyelmét felhívni, de a géppel kapcsolatos rengeteg nehézség miatt erre a rendkívüli repülőteljesítményre csak jóval később kerülhetett sor.

A kezdeményezés az amerikai magyarok érdeme volt, akiknek az erre a célra alakított Magyar Óceánrepülő Bizottságuk 1930. nyarán vehette át a Lockheed repülőgépgyárban a Sirius-típusú gépet. Hadd jegyezzük itt fel, hogy szerepel itt a három évtizeddel előbb kivándorolt Szalay Imre hentesmester 10 ezer dolláros adománya, Rothermere lord közbenjárása és az a 10 ezer dolláros jutalom, melyet az Amerikából leszállás nélkül Budapestre repülő pilóták számára tűzött ki.

A feladat végrehajtására az amerikások itthonról Endresz György (1893-1932) világháborús pilótát, a Magyar Aero Szövetség oktatóját kérték ki, akinek nevéhez négy légi győzelem fűződött. Navigátorának a 33 éves Magyar Sándort jelölték ki, aki a világháborúban megfigyelő tiszt volt, 1920/21-ben Szegeden pilótavizsgát tett, majd 1925-ben Kanadába vándorolt ki. Az ő javaslatukra aztán a gépen több jelentős átalakítást hajtottak végre, s ennek munkálatai egy évet vettek igénybe. Befejeztükkel 1931. júniusában Detroitból New Yorkba repültek. Ekkor az itteni repülőtér teljes óceánrepülési lázban égett, a különböző nemzetiségű pilótákat a rádióriporterek, a filmoperatőrök lesték, nehogy valamelyikük interjú nélkül tudjon elszökni a tenger felé Innen a Justice for Hungary az USA legkeletibb repülőterére, Harbour Grace-be repült és a 2000 kilométeres szárazföldi útvonalat 7 óra 20 perc alatt berepülve, már helyi rekordot állított fel.

Magyar Sándor, mellette jobbra Endrész György Bicskén, a gép odaérkezése után. Fotó: VN-archív

Az időjárás nem megfelelő

Július 13-án reggel a New York-i meteorológiai központ az időjárás némi javulását jósolta, de Harbour Grace-ben az idő változatlanul kedvezőtlen volt. A pilóták ennek ellenére az idegtépő várakozást tovább nem vállalva, július 15-én délután 5 óra 20 perckor felszálltak. A 400 lóerős motor alig bírta a 4000 kilogrammos túlterhelést s a sűrű ködben még a repülőtér épületeit, a környező erdők fáit a gép éppenhogy, csak túl tudta szárnyalni. Az éjjelt az óceán felett töltötték a viharos időben, csupán az iránytűre hagyatkozva. Három alkalommal sikerült helymeghatározást kapniuk, először a Canadian Pacific Auraria gőzösétől, majd 7 óra 40 perckor az Írország partjaitól nem messze haladó hajótól, végül a La Manche-csatorna feletti áthatolhatatlan ködben a Maya gőzöstől. Innen Strassbourg, a Bodeni-tó melletti Friedrichshafen következett, majd amikor Ulmnál elérték a Dunát, a ragyogó időben már pihenhetett a navigátor, ehettek volna, ha a Harbour Grace-i vendéglősnő ehető dolgokat csomagolt volna be részükre, de az uborka- és paradicsom-szendvicseket kidobálták a gépből Linz, majd Bécs felett haladtak el, ahonnan Magyar Sándor egy volt K.u.K. katonabajtársa rádióüzenete üdvözölte. Győr táján köhögni kezdett a motor s Bicske felett - üzemanyag fogytán - leállt. Utóbb állapították meg, hogy a budapesti végcél előtt 30 kilométerre még száz liter üzemanyag volt az egyik tartályban, csak éppen a műszer hiányzott, ami mutatta volna, hogy melyikre kell átkapcsolni. Így 5770 kilométer berepülése után 60 évvel ezelőtt 1931. július 17-én a bicskei kukoricaföldön landolt a gép.

Ennek ellenére a siker óriási lett, mert a Justice for Hungary az első volt, amely az óceán átrepülése után ilyen mélyen hatolt be az európai szárazföld belsejébe, felállítva ezzel a 26 óra 20 perces világrekordot.

Az útról Magyar Sándor terjedelmes leírást hagyott hátra, de itt csak Endresz Györgynek a megérkezése utáni szavaiból idézünk: Volt egy momentum az óceán felett, amikor nem adtam volna egy fabatkát sem az életünkért. Viharzónába kerültünk s a vihar egyre lejjebb nyomta a gépet, két méter magasságban repültünk a tenger hullámai felett, borzalmas érzés volt két méterre lenni a biztos haláltól. Ezt nem fogom soha elfelejteni.

A hős óceánrepülőket Felcsútról repülőgép hozta Budapestre, ahol 8 680 000 -, szerte a világon pedig összesen 15 millió magyar várta őket. A sok izgalomtól azonban ágynak estek s csak július 20-án üdvözölhette őket gróf Bethlen István miniszterelnök. Mindketten katonaruhában jelentek meg az ünnepségen, Endresz Györgyöt őrnaggyá, Magyar Sándor századossá léptették elő. Megkapták Rothermere lord 10 ezer dolláros jutalmát, amit Szalay Imre, derék amerikai hazánkfia még 300 ezer pengővel toldott meg.

Epilógusként megjegyezzük, hogy 1932-ben Endresz György, Bittay Gyula rádiós tiszttel Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára. Gépük május 21-én a leszálláskor szárnyvégével a littoriai repülőtér javítására kihordott dombba ütközött és földhöz csapódva, utasaival együtt elégett. A gyász jeléül akkor a kongresszus elmaradt.

Az olaszok egy Fiat típusú, kétüléses, 1000 lóerős, kétszárnyú gépet ajándékoztak Magyarországnak Giustizia per l Ungheria névvel, ami a budapesti Közlekedési Múzeumban került s az 1944-es bombázás során megsemmisült. Magyar Sándorhoz és Szalay Imréhez az utókor hálátlan maradt, nevükről többé említés nem történt. Csak annyit sikerült felderíteni, hogy visszatértek Amerikába, az előbbit Byrd repülő admirális meghívta a déli-sarki expedíciójába.