Múltidéző - Ilyennek látták a vépi "csodát"

Az 1986-os Vas Népe arról cikkezett, hogy a helyreállítás 2,1 millió forintba került. Alább az akkor készült riport olvasható.

Az volt a mélypont. Azóta évről-évre növekedett a termelőszövetkezet jövedelme, tavaly elérte a 13 millió forintot. Az eltelt öt-hat évről, a fejlődés ilyen nagyságrendű üteméről beszélgettünk a közös gazdaság vezetőivel. Ez az eredmény annál is inkább szembetűnő, mert a vépi gazdák hagyományos termelési szerkezetben gazdálkodnak, 9 hektár kertészet kivételével - amely jobbára a helyi, környékbeli ellátást hivatott kielégíteni - klasszikus növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak.

Szórják a műtrágyát a jövő évi (1987) cukorrépa alá Fotó: archív

Szinte egyszerre, ugyanazt a választ kaptam erre a kérdésre: a vetésszerkezet-váltás volt az első lépés. Gondos vizsgálat után növelték a jól termeszthető árunövények vetésterületét és mindent megtettek a hozamok növeléséért is.

Mint a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközét, a talajokat igyekeztek optimális állapotba hozni és azt megtartani. Évente a területük 20 százalékát istállótrágyázzák, de nem csökkent a műtrágya felhasználás sem. Hektáronként 350 kilogramm hatóanyagot juttatnak ki évente. Alapkérdésnek tartják a meszezést. Akkor is az volt, amikor semmilyen állami támogatást nem kaptak rá, így három évenként az össz szántóterület sorra kerül. Fontosságát bizonyítja, hogy még így is akad olyan terület, amelyik még a 4 pH értéket nem éri el. A sárvári cukorgyár mésziszapjából annyit csak ki tudnak szállítani.

A cukorrépánál az istállótrágyát még az elővetemény alá kiszórják és rendszeresek az altalaj lazítások.

Vitathatatlanul a cukorrépa egyik legjobb árunövényük. Jövedelmezőséget, és eszközarányos nyereségét tekintve is messze megelőz minden más növényt.

Az ideális talajállapotok fenntartásának lényeges kérdése - és sok egyéb más munkának is - a megfelelő gépesítés. Ezért 1982-ben tagjai lettek a KSZE-nek és világbanki hitelekből a gabonaprogram keretében vásároltak gépeket. Az idei világbanki pályázaton is neveztek gépvásárlásra. A cukorrépa gépesítését a püspökmolnári termelőszövetkezettel közösen oldották meg. A KSZE-vel és a cukorgyárral fennálló kapcsolatukat minden együttműködés követendő jó példájaként emlegetik a vépi gazdák.

Ezeket a csirkéket földgáz melege mellet hizlalják

Jelentősebb területen termesztenek kukoricát, napraforgót és búzát. Ezek a meghatározók. Ezen felül a saját állatállományuknak szükséges takarmányokat is megtermelik.

Mindent a pénzen keresztül szemlélnek, szó szerint gazdálkodnak. Optimális szinten áll a gépesítésük és ennek is eredménye a növénytermesztés jövedelmezősége. Azt mondják, ha nyereséges a növénytermesztés, akkor az állattenyésztés eredményeit csak készakarva lehet elrontani.

Hagyományos, sok kézi munkát igénylő tehenészetünk van. De ennek ellenére tavaly egy liter tej szűkített önköltsége 6,59 forint volt. 700 állatot számláló szarvasmarhatartó ágazatunkban folyamatos fajtaátalakító keresztezést folytatnak. Jelenleg az állomány 40-45 százaléka Holstein Fríz, a többi magyartarka. Céljuk, hogy három év múlva befejezzék ezt a fajtaátalakító munkát. A rugalmasságukat bizonyítja az a tény, hogy amikor látták idén az aszály okozta kieséseket 30 F-1-es vemhes üszőt vásároltak, ezzel javították az év végi eredményt.

Kihasználják az 50 százalékos állami támogatást tehenészeti telepek rekonstrukciójára. Bozzai határában, a jelenlegi tehenészeti telepen a jövő év második felében kezdik el a 360 férőhelyes, kötetlen tartású, fejőházas istálló építését. A beruházás 35 millió forintba kerül. Mérlegelték a körülményeket és arra a megállapításra jutottak, hogy ez kényszer, de egyben lehetőség is.

Az állattenyésztés másik fő ága Vépen a csirkehizlalás. Négy istálló padlásán hizlalnak csirkéket a legkorszerűbb technológiák segítségével. jelentősen csökkentette a költségeiket a földgáz bevezetése, most ezzel fűtenek. Rajtuk semmi sem múlik, csak jó legyen az alapanyag.

Idén elkészülnek a vetőmagtisztítóval, amely 4,5 millióba kerül, de már építik a terményszárítót is, hogy megszűnjön a kiszolgáltatottságuk. További terveik között szerepel egy takarmánykeverő kialakítása.

Azt mondják, hogy ahol becsületes munkával pénzt lehet keresni, ott ők partnereknek számítanak. Így vettek részt saját községük gázvezetékének megépítésében. Szakembereket képeztek ki, és gépeket vásároltak a munkához. A 21 millió forintos vállalkozási összegből már csak egy millió forint van hátra, és ezt az utolsó három utca gázvezetékének megépítésére fordítják.

Úgy látszik Vépen sincsenek csodák, csak jól szervezett, megfontolt gazdasági döntésen alapuló munka.