Adventi ajándék: magyar költők tizenkét remeke

Különleges élményben volt része a verseket kedvelő és értő közönségnek: meghallgathatta a – minden bizonnyal – legszebb magyar költeményeket Lutor Katalin előadásában.

Bevezető előadásában Fűzfa Balázs irodalomtörténész elmondta: 2007 tavaszán főiskolásokkal Koltóra látogattak, és ott érlelődött meg benne az elhatározás, hogy kísérletet tegyen a „12 legszebb magyar vers” egybefogására.

Hangsúlyozta: ezek az alkotások az ő legszebb tizenkettőjének számítanak (elvégre embere válogatja, kinek mi a szép, a legszebb), és a kiválasztásban az irodalomtörténeti kánon, továbbá a személyes elfogultság mellett az is vezérelte, hogy a versek ismertek legyenek az irodalom iránt kevésbé érdeklődök előtt is.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A 12 vershez kapcsolódik még a Jordán Tamás által megálmodott és létrehozott „Nagy versmondás” kezdeményezés, amikor is a költőkhöz szoroson fűződő helyszíneken a színésszel együtt több száz diák szavalta el az éppen aktuális verset.

A kiválasztott tucatnyi vers közismert, a diákok és az olvasók által nagyon kedvelt költemény, mint például Petőfizől a Szeptember végén, Radnótitól a Levél a hitveshez, Vörösmartytól A vén cigány című vers.

Ugyanezen előadás bevezetőjében tudhatta meg a közönség, hogy Pusztay János professzor kezdeményezésére az összes finnugor nép vállalta: kiválasztja a saját 12 legszebb versét, és lefordítja egymás nyelvére. Hamarosan összeállítják a 12 legszebb magyar novellát és az 50 legszebb magyar verset is.

Az előadó idézte Kányádi Sándor szavait: „ a vers az, amit mondani kell”, majd átadta a szót tanítványának, Lutor Katalinnak, aki Petőfi Sándor Szeptember végén című szerelmes költeményével kezdte a 12 legszebb magyar vers előadását, természetesen valamennyit kívülről, ám annál bensőségesebb átéléssel.

Varázslatos ötven perc volt. A közönség hosszú tapssal jutalmazta a fiatal előadót, akinek Simon Katalin, a könyvtár igazgatónője is meghatottan köszönte meg a csodálatos délutánt.

Tátrainé Kulcsár Irén