Eltűnt a beteg pénze?

Nem tudom, kinek kell jelezni ezen ügyeket, de leírom a történetet és kérem döntsék el, hogy érdemes-e nyilvánosságra hozni. Szerintem igen, pont azért, hogy mások is okuljanak ebből az esetből.

Történetem: 2014. december 16-án, miután nem éreztem jól magam, orvoshoz fordultam, aki úgy döntött, azonnal a sürgősségi osztályra kell vinni engem mentővel, mivel a vérnyomásom 220/120 Hgmm volt, Hipertóniás krízissel be is utalt. A Markusovszky kórház sürgősségi osztályán meg is kaptam a szükséges ellátást, és 12 órás megfigyelésre a belosztályra helyeztek. A történet innen kezd fordulatossá válni. A nővér bejött hozzám, kérdezte, van- e nálam érték, mondtam, csak a pénztárcám. Kérte, akkor adjam át neki. Én jóhiszeműen oda is adtam. Akkor, amilyen állapotban voltam, nem is tudtam semmi másra gondolni, féltem és kétségek között voltam az állapotom miatt. Sajnos mivel azonnal kellett bemenni, nem volt velem senki a hozzátartozóim közül. Magamra voltam teljesen utalva és éjszaka dolgozó nővérekre, személyzetre. Reggel már kicsit jobban voltam, és kezdtem azon gondolkodni, hogy mi lehet a pénztárcámmal és vajon miért nem vettek fel leltárt róla. Kértem a nővért, adja vissza a pénztárcám, aki azt mondta, majd ha távozok, megkapom. Már ez sem nagyon tetszett nekem. Aztán egyszer csak jött egy nővér és hozott egy értékleltárt, amin tételesen fel volt sorolva a lapon. Természetesen ezt nem előttem vettek fel, alá sem írtam és tanú sem volt jelen. Döbbentem láttam az átvételkor, ami azonnal feltűnt, hogy 10 ezer forint hiányzik az összegből, sőt az apró pénzből is hiányzott 400 forint. Abban a pillanatban elkezdtem remegni és sírni. Nem értettem, hogy történhet meg ilyen.

Megkérdeztem a főnővért, hogy miként lehet a beteg aláírása és jelenléte nélkül leltárt készíteni. Persze feljegyzést készítettek, és sajnálatukat fejezték ki.(Milyen jogon nyúl bele bárki is a másik pénztárcájába a jelenléte nélkül. Szerintem ezt lopásnak hívják.) Kétszer visszamérték a vérnyomásom, amely egyre magasabbra kúszott. 190/ 100, majd 210/110 Hgmmre felment, ami nem nevezhető rendezett vérnyomásnak. Zokogtam és teljesen magam alatt voltam, és nem a 10 000 forint miatt, leginkább amiatt, hogy így kihasználták kiszolgáltatott állapotomat. Majd ilyen állapotban a kezemhez kaptam a zárójelentést, és adtak nyugtatót. A zárójelentésre ráírták, hogy rendezett vérnyomással otthonába bocsájtjuk. Felháborodásom leírhatatlan, és nagyon elszomorító, hogy bánnak az emberrel. Magam is segítő szakmában dolgozom, egészségügyi szakközépiskolában tanultam, szociális munkás vagyok jelenleg, pszichiátriai betegekkel foglalkozom, és soha meg sem fordult meg a fejemben, hogy valakitől még csak 1 forintot is elvegyek. Nem tudom, mi van azokkal a kiszolgáltatott idős emberekkel, akik eszméletlen vagy rossz állapotban vannak és elveszik az értékeiket, hogy vigyázzanak rá. Minden tiszteletem azoké az egészségügyi dolgozóké, akik becsülettel és erőn felül dolgoznak, De nekik is szégyenkezniük kell amiatt, ha ilyen esetek történnek. Kérem Önöket az ilyen megaláztatások elkerülése végett az ügyet nyilvánosságra hozni. Az esetet a kórház igazgató orvosának is jeleztem és a betegjogi képviselővel is megbeszélem ezt. Szeretném, ha az emberekkel nem történnének ilyen incidensek.

Klujberné Bella Elvira
Szentgotthárd