Ukrán válság

2023.06.16. 07:10

Óriási nyugati segítséggel harcol Ukrajna az oroszok ellen

478. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katona egy lövészárokban az orosz erőkkel folytatott harcok alatt a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmutban

Forrás: MTI/AP

Fotó: Libkos

Kijevben tárgyalt a dél-afrikai elnök

Deeszkalációra szólította fel kijevi látogatása során Ukrajnát és Oroszországot Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, aki afrikai küldöttség élén próbál meg közvetíteni Kijev és Moszkva között.

Cyrill Ramaphosa Volodimir Zelenszkij  ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót.

Volodimir Zelenszkij az afrikai vezetőkkel folytatott tárgyalása után leszögezte, az Oroszországgal folytatandó tárgyalások akkor lesznek lehetségesek, ha Moszkva minden katonáját kivonja a megszállt területekről. Az ukrán elnök szerint ha most folytatnának bármilyen tárgyalást Oroszországgal, az a háború befagyasztását jelentené.

Az ukrán elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a 2022. februári invázió kezdete előtt Oroszország hosszan igyekezett becsapni a világot a minszki egyezményekkel, amelyet azzal a céllal kötöttek meg, hogy megpróbálják rendezni a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatott konfliktust, és amelyet Oroszország arra használt fel, hogy új offenzívát készítsen elő a szomszédja ellen.

A közvetítés céljából pénteken Ukrajnába érkezett, dél-afrikai vezetőkből álló küldöttséget reggel egy Kijev ellen irányuló orosz rakétacsapás fogadta, amelynek következtében bekapcsoltak a légvédelmi szirénák és robbanások hallatszottak.

Az ukrán légierő közölte, hogy 12 orosz, közöttük több Kindzsal típusú hiperszónikus rakétát lőttek le a főváros térségében, ahol hét ember, közöttük két gyermek sebesült meg a rakéták darabjaitól.

Az afrikai küldöttség először a Kijev melletti Bucsába látogatott, ahol a több száz polgári lakost mészároltak le, a tömegmészárlás elkövetésével Oroszországot vádolják. Szombaton Oroszországba látogatnak, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkoznak.

A küldöttségnek négy államfő –Cyrill Ramaphosa (Dél-afrikai Köztársaság), Macky Sally (Szenegál), Hakainde Hichilema (Zambia), valamint Azali Assoumani (Comore-szigetek), az Afrikai Unió elnöke a tagja, továbbá Kongó, Uganda és Egyiptom képviselői is helyet kaptak a delegációban.

Washington 205 millió dollár újabb támogatást nyújt az ukrán menekülteket ellátó szervezeteknek

Az Egyesült Államok 205 millió dollár (mintegy 70 milliárd forint) értékű, újabb humanitárius segítségnyújtást jelentett be pénteken az ukrán állampolgárok, illetve a magában Ukrajnában vagy a menekülteket ellátó országokban működő segélyszervezetek számára.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a humanitárius segítség olyan nélkülözhetetlen dolgokat jelent, mint az élelmiszer, az ivóvíz, oktatás, egészségügy, munkalehetőség, jogsegélyszolgálat, menekültszállás. A támogatás az Egyesült Államok nemzetközi és nem-kormányzati partnerein keresztül jut el a rászorulókhoz a régióban – írták.

A közlemény rámutat arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több mint hatmillióan menekültek el az országból, ötmillióan pedig a határokon belül kerestek menedéket, de a háború által sújtott lakosságszám ennél jóval nagyobb. Az Egyesült Államok humanitárius segítsége tavaly október óta meghaladja a 600 millió dollárt, és ez egyúttal elismerése azon országok nagylelkűségének, amelyek befogadják és támogatják a menekülteket – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik, hogy a háború kezdete, azaz 2022. februárja óta nyújtott amerikai humanitárius segítség teljes összege eléri a 2,1 milliárd dollárt.

Putyin: nincs esélye az ukrán ellentámadásnak

Nincs esélye az ukrán ellentámadásnak egyetlen frontszakaszon sem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

Megismételte állítását, hogy

az ukrán hadsereg több mint tízszer akkora veszteségeket szenvedett az ellentámadás során, mint az orosz erők.

 Azt mondta, hogy az ukrán fél az ellenoffenzívában már 186 harckocsit és 418 páncélozott járművet veszített.

Kilátásba helyezte, hogy az Ukrajnának ígért amerikai F-16-os harci repülőgépek ugyanúgy égni fognak, mint a német Leopard harckocsik.

 Arra figyelmeztetett, hogy a NATO, amely eddig is szállított hadfelszerelést és nehézfegyvereket, a repülőgépekkel az eddiginél is jobban bevonja magát a háborúba.

„De ha Ukrajnán kívüli légi bázisokon állomásoznak majd (az F-16-osok), és felhasználják őket a harci cselekményekben, akkor kénytelenek leszünk megvizsgálni, hogyan és hol semmisítsük meg azokat az eszközöket, amelyeket ellenünk irányuló harci cselekményekben használnak. Ez annak komoly veszélyét jelenti, hogy a NATO még jobban belesodródik ebbe a fegyveres konfliktusba” – mondta.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án
Fotó: Ramil Sitdikov / Forrás: MTI/AP/RIA

Arra hivatkozva, hogy az orosz hadsereg az ukrán főváros környékén öt Patriot légvédelmi rakétarendszert semmisített meg, kijelentette, hogy

Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.

Arról is szólt, hogy negatívan viszonyul a taktikai nukleáris fegyver bevetéséhez. Az orosz katonai doktrínára utalva emlékeztetett arra, hogy

Oroszország elvileg alkalmazhat ilyen eszközt abban az esetben, ha veszély fenyegeti a területi integritását, függetlenségét és szuverenitását és magát az orosz állam létét.

„A nukleáris fegyvereket azért hozzuk létre, hogy a szó legtágabb értelmében véve biztosítsuk biztonságunkat és az orosz állam létét. De nekünk, egyrészt, nincs erre szükségünk” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy magának a témának a latolgatása csökkenti a lehetséges fegyverhasználati küszöböt.

Utalt arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére. Elismerte hogy Oroszországnak több nukleáris fegyvere van, mint a NATO-nak, amely rá akarja venni, hogy számukat csökkentse. Erre Putyin, népies fordulattal élve, elutasítóan reagált.

A Nyugattal folytatandó párbeszéd lehetőségével szólva hangsúlyozta, hogy nem Moszkva utasította el a párbeszédet.

„Ők azok, akik úgy döntöttek, hogy megszakítják velünk ezt a párbeszédet. Ha nem akarnak velünk beszélni, nem is kell, majd akarni fognak. És majd mi meglátjuk, hogy melyik pillanatban és miről tudunk beszélni velük” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország teljes joggal tekinti a nácitlanítást az egyik kulcsfeladatnak, mert Ukrajnában ma állami szinten dicsőítik a holokausztban szerepet vállaló banderistákat. Az ukrán nacionalisták második világháborús rémtetteiről archív felvételeket játszatott be a tanácskozáson. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal vádolta meg, hogy zsidó származása ellenére fedezi a neonácikat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy

a lengyelek Nyugat-Ukrajna visszaszerzéséről álmodnak és „a jelek szerint efelé haladnak”.

Putyin kezdeményezésére a plenáris ülés felszólalói – köztük Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök – és közönsége egyperces néma felállással adózott Silvio Berlusconi néhai olasz miniszterelnök emlékének.

NATO-főtitkár: a szövetség ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt

A NATO-szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb került a csatlakozáshoz, ezért szövetségünk ajtaja nyitva áll előtte - jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár pénteken Brüsszelben. 

Stoltenberg a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: 

a tagságról maga Ukrajna fog dönteni, és Oroszországnak nem lesz lehetősége ezt megakadályozni. 

"Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de amint befejeződik, olyan keretet kell létrehoznunk, amely garantálja Ukrajna biztonságát" - emelte ki. 

Mint mondta, a szövetség egy NATO-Ukrajna Tanács nevű formáció létrehozásán dolgozik, amely egyenrangú partnerséget nyújt Kijevnek a szervezetben a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Hozzátette, hogy a közelgő vilniusi csúcstalálkozón az új tanács első ülését Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével szeretnék megtartani. 

A NATO-tagállamok közel vannak ahhoz, hogy megállapodjanak egy új közös védelmi tervben.

 "A vilniusi csúcstalálkozón lépéseket fogunk tenni védelmünk további erősítésére. A hidegháború óta először teljes mértékben összekapcsoljuk kollektív védelmünk tervezését haderőink, képességeink, valamint a parancsnokság és az irányítás tervezésével" - jelentette be. 

Stoltenberg kitért arra, hogy összeült a szövetség nukleáris tervezési csoportja, megvitatandó a jelenlegi biztonsági környezet nukleáris vonatkozásait és a NATO nukleáris elrettentő erejének folyamatos frissítését. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket tervez telepíteni Fehéroroszországba, hogy Irán és Észak-Korea folytatja nukleáris és rakétafejlesztési programját, valamint hogy Kína sem áll meg a nukleáris fejlesztésben. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy 

a közös védelembe való pénzügyi befektetés "most fontosabb, mint bármikor korábban",

 és azt kérte a NATO-tagállamoktól, hogy áldozzanak többet a védelmi beruházásokra. 

A tagállami GDP két százalékának megfelelő költségvetési összeg befektetése a védelembe már nem a plafon, hanem az alsó határ - hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Légiriadó közben keringőznek a kijevi metróban a diákok (VIDEÓ)

A felvételt Zelenszkij korábbi szóvivője tett közzé - írja a Mandiner.

A felvételt ITT tudják megtekinteni.

Ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Jelentős veszteségeket szenvedtek az ukrán erők, amikor az elmúlt nap folyamán sikertelen támadási kísérleteket hajtottak végre Donyeck körzetében és Donyeck megye déli részén - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve. 

A dél-donyecki frontszakaszon az ukrán fél az orosz tábornok szerint több mint 200 katonát és öt harckocsit, hét gyalogsági és öt páncélozott harcjárművet, a donyeckin pedig mintegy 215 katonát és egy lőszerraktárt veszített egyebek között. Az érintkezési vonal mentén másutt a beszámoló alapján további mintegy 140 ukrán katona esett el. 

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta megsemmisített ukrán páncélosok és páncélozott járművek száma több mint 10 ezer. 

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat. Péntekre virradóra három ukrán drón hajtott végre támadást a Herszon megyei Nova Kahovka kórháza ellen. Egy ember gránátsokkot kapott, hárman pedig könnyebben megsérültek. Az ablaküvegek 60-70 százaléka kitörött. 

Az oroszországi Kurszk megyében ukrán dróntámadás következtében kétezer négyzetméteren kigyulladt a Bel-Pol elnevezésű lakástextilgyártó cég tollraktára. 

A tüzet eloltották, az incidensnek nem voltak sérültjei. 

A Brjanszk megyei Szuzemkában a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt, amely megpróbált csapást mérni egy rádióalkatrész-gyárra. A Belgorod megyei Popovkában négy önmegsemmisítő drón csapódott be, de a hivatalos tájékoztatás szerint nem voltak áldozatok.

Szakértők: nagyon valószínű, hogy az orosz erők állnak a kahovkai gátrobbantás mögött

Nagy valószínűséggel Oroszország áll a dél-ukrajnai kahovkai gát felrobbantása mögött egy független szakértőkből álló csoport szerint. A vizsgálat előzetes, pénteken közzétett eredményei szerint a gátat előre elhelyezett robbanószerkezetek segítségével semmisíthették meg. 

A többi között az ukrajnai atrocitásokat vizsgáló Global Rights Compliance nevű nemzetközi emberi jogi iroda munkatársaiból álló csoport ellátogatott a Herszon megyébe is, ahol a gátrobbantás történt. 

Yousuf Syed Khan, az iroda egyik munkatársa elmondta, 

80 százalékra becsülik annak az esélyét, hogy az orosz fél helyezett el robbanószerkezeteket a gát kritikus pontjainál. 

A sajtónak Khan azt is elmondta, hogy a vizsgálat során nemcsak szeizmikus érzékelőket használtak, hanem robbantási szakértőkkel is beszéltek, és nyílt forrásokból is gyűjtöttek információkat, valamint felhasználták korábbi, hasonló támadások elemzéseit is, köztük kulcsfontosságú infrastruktúra ellen intézett támadások jellegzetességeit is. 

Khan kiemelte, hogy a gát elpusztítása, a robbantás nyomán kialakult árvizek eredményezte helyzet jogi szempontból bűncselekménynek minősülő kiéheztetésként is értékelhető. Aláhúzta:

 a robbantást olyan célpont ellen követték el, amely kulcsfontosságú a területen élő civilek életében. 

Az igazságügyi szakértői csoportot vezető Catriona Murdoch brit ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy egy gát ellen intézett szándékos támadás akár háborús bűncselekménynek is minősülhet a nemzetközi jog értelmében, hacsak nem katonai célpontról van szó. 

A Herszon megyében lévő, orosz megszállás alatt álló Nova Kahovka-i vízerőmű gátját több mint egy hete robbantották fel, az akcióval az orosz és az ukrán fél egymást vádolja, Kijev az atrocitást háborús bűncselekménynek minősítette.
 

Putyin az orosz gazdaságról 

Vlagyimir Putyin szerint a nyitottság az orosz gazdasági sikerek kulcsa. Az orosz elnök erről a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon beszélt.

Az orosz elnök a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon tartott beszédében elmondta, hogy Oroszország folytatja a jégtörő flotta építését, amely kulcsszerepet játszik majd az északi tengeri úton.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án
Fotó: Pavel Bednyakov / Forrás: MTI/AP/RIA

Putyin hamarosan beszédet mond

Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan beszédet mond a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon.

PUTYIN, Vlagyimir
A Ria Novoszty orosz hírügynökség által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Arab Emírségek kiállítását tekinti meg a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum megnyitója előtt az orosz nagyvárosban 2023. június 16-án
Fotó: Ramil Szitdikov / Forrás: MTI/AP/Ria Novoszty

Vérdíjat tűztek ki az oroszok

Több mint tízezer orosz katona kapott jutalmat ellenséges haditechnikai eszköz megsemmisítéséért vagy elfogásáért az ukrajnai "különleges hadművelet" kezdete óta - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint tavaly 7064 katonát jutalmaztak 11 586 ukrán és nyugati haditechnikai eszköz megsemmisítéséért, az idei év öt hónapjában pedig 3193-at 4145-ért.

"A kifizetés, amelyet a katonák személyes bankszámlájára utalnak át, a katonai egységek parancsnokainak utasítása alapján történik. Mindemellett nincs semmilyen korlátozás a katonáknak történő kifizetésekben amiatt, hogy korábban hány ellenséges haditechnikai eszközt semmisítettek meg" - hangzott a moszkvai katonai tárca tájékoztatása.

Robbanások Kijevben

A Lenta szerint ismét Kijevet támadja az orosz hadsereg. A városban egy nagyobb robbanás volt hallható, a polgármester szerint az oroszok rakétáztak. Emellett Ukrajna gyakorlatilag teljes területén légi riadó van érvényben.

Az ukránoknak adnák a befagyasztott pénzeket

Az Egyesült Államok Kongresszusának republikánus és demokrata képviselői olyan jogszabályt vezettek be, amely megkönnyíti Ukrajna számára az orosz megszállók elleni harc finanszírozását lefoglalt és befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.

Újabb világháborús provokáció

Ukrán vadászpilótákat képeznek ki F-16-os repülőgépek vezetésére – közölte a NATO főtitkára. A szövetségesek még nem állapodtak meg az úgynevezett negyedik generációs amerikai vadászgépek Ukrajnába szállításáról, de Jens Stoltenberg szerint az ukrán személyzet kiképzése már folyamatban van.

Sok gyerek hal meg taposóaknák miatt

Az UNICEF szerint az aknák és más robbanószerkezetek legalább 20 gyerek halálát okozták az orosz-ukrán háború kezdete óta, további 69-en pedig megsérültek 2022. február 24. és 2023. május 30. között.

Mustapha Ben Messaoud, az UNICEF vezető vészhelyzeti koordinátora aggodalmának adott hangot a gyerekeket fenyegető fokozott kockázat miatt, mivel a nyári hónapokban több időt töltenek felügyelet nélkül a szabadban.

Ukrajna mintegy egyharmadát aknák borítják, így ez a világ egyik legrobbanásveszélyesebb országa.

A spanyolok is fegyvereket küldenek

Spanyolország 20 páncélozott csapatszállító járművet és négy Leopard 2A4-es harckocsit ad Ukrajnának – közölte Margarita Robles spanyol védelmi miniszter, aki egy Role gyorsan bevethető sürgősségi kórházegység adományozását is bejelentette, amelyik képes támogatni a műtéteket és az alapvető posztoperatív kezeléseket.

Ukrajna újabb nyugati fegyvereket kap

A Handelsblatt üzleti napilap jelentése szerint a szövetségesek további 14 Leopard 2 harckocsit küldenek Ukrajnába. NATO-forrásokra hivatkozva Dánia és Hollandia finanszírozná a német gyártmányú járműveket, amiket a Rheinmetall csoport szállít és újít fel januárig. A szerződéseket már aláírták, amibe a német kormányt is bevonták, mivel bele kell egyeznie a járművek exportjába.

Rádiós adóvevő készüléket használ egy ukrán légvédelmi alakulat tagja a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Az orosz-kanadai kapcsolatok a megszakadás szélén állnak

Az orosz külügyminisztérium beidézett egy kanadai diplomatát Moszkvába, tiltakozásul egy Antonov-repülőgép torontói elkobzása miatt, és figyelmeztetett, hogy az orosz-kanadai kapcsolatok a "megszakadás szélén" állnak.

Kanada szombaton elrendelte egy orosz lajstromozású Antonov-124-es teherszállító repülőgép lefoglalását a torontói repülőtéren, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára az ukrajnai invázió miatt.

Kanada épp akkor jelentette be a repülőgép lefoglalását, amikor Justin Trudeau miniszterelnök Kijevben egy új, 500 millió dolláros katonai segély szállítására tett ígéretet.

Oroszország azt mondta Brian Ebelnek, Kanada moszkvai nagykövetségének helyettes vezetőjének, hogy a repülőgép lefoglalását "cinikus lopásnak" tartja. Kanada "russzofób politikája a legsúlyosabb következményekkel jár majd az orosz-kanadai kapcsolatokra, amelyek a Trudeau-kormányzat hibája miatt megszakadnak" - áll az orosz minisztérium közleményében.

Az ellentámadás sokáig tart és drága

Ukrajna folyamatosan halad az orosz erők elleni, még csak formálódó ellentámadásában, de a nehéznek bizonyuló csata valószínűleg sok időt vesz igénybe, és magas lesz a költsége – mondta egy magas rangú amerikai tábornok. Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a NATO brüsszeli főhadiszállásán dicsérte az ukrán erők vezetését, ügyességét és morálját, és szembe állította ezt Oroszországgal, mondván: "Vezetésük nem feltétlenül koherens, csapataik morálja nem magas, és védekező pozíciókban ülnek, és sokan közülük, nem is tudom, miért vannak ott."

A dél-afrikai elnök próbál közvetíteni

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök Lengyelországba utazott, hogy onnan Ukrajnába és Oroszországba menjen egy afrikai békemisszió részeként – jelentette be hivatala. Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnökkel, szombaton Szentpéterváron Vlagyimir Putyinnal találkozik.

Ezen a héten a kulcsfontosságú afrikai államok hangsúlyozták a gabonaimport szükségességét az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezelése érdekében.
Putyin kedden azt mondta, hogy Oroszország fontolgatja a kilépését a tavaly júliusban az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, mivel saját gabona- és műtrágyaszállításai továbbra is akadályokba ütköznek.

ENSZ-szakértők levélben fordultak Moszkvához

ENSZ-szakértők egy csoportja azt közölte, hogy levélben fordultak Moszkvához, hogy aggodalmukat fejezzék ki az orosz katonai erők által ukrán civilekkel és hadifoglyokkal szemben alkalmazott kínzások miatt.

A szakértők közleménye szerint a kínzások áramütést és színlelt kivégzést is magukban foglaltak. Ezek belső szervek károsodását, csontrepedéseket és töréseket, agyvérzést és pszichés traumákat eredményeztek.

Moszkva korábban tagadta a hadifoglyok kínzását vagy bántalmazását, és azt állítja, hogy szándékosan nem vesz célba Ukrajnában élő civileket.

Ennyi fegyvert és támogatást kapott Kijev eddig

Amerikától kapott 145 dolláros (ötvenezer forintos) egyenruha, száz dolláros bakancs és például Hollandiából érkező 850 dolláros golyóálló mellény és Svédországtól kapott 350 dolláros (120 ezer forintos) sisak – így nézhet ki ma az orosz-ukrán háborúban harcoló ukrán katona felszerelése - ismerteti a Magyar Nemzet.

A Forum on the Arms Trade humanitárius, gazdasági és katonai transzfereket vizsgáló oldal ugyan széles körű gyűjtést közöl az Ukrajnának biztosított felszerelések, fegyverek, rakéták, harckocsik összegéről, de teljes pontosságot sem ők, sem az egyes védelmi minisztériumok publikus jelentései, mint a brit vagy az amerikai sem tartalmaznak.

Mindent összevetve a Magyar Nemzet becslése szerint 

eddig mintegy hatvan helikopter – például kettő Mi-8-as Litvániától –, negyven vadászgép – például 13 darab Mig-29-es Szlovákiától –, 215 millió lőszer, közel hatezer páncélozott szállító-, harc-, vagy egyéb katonai szárazföldi jármű – például az ausztrál Bushmaster, vagy az amerikai M113-as lánctalpas – érkezett Ukrajnába.

Kijev óriási nyugati támogatást kap az Oroszország ellen vívott háborúban, amely harcban az Egyesült Államok magasan a legtöbb támogatást nyújtja - emeli ki a Magyar Nemzet.

Csecsen harcosokat telepítettek az orosz határvidékre

Csecsen harcosokat telepítettek az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióba, hogy megakadályozzák az "ukrán szabotázscsoportok" támadásait - közölte Ramzan Kadirov csecsen vezető. Az elmúlt hónapban Belgorod egy sor határon átnyúló behatolásról számolt be az Ukrajna-barát orosz partizáncsoportok részéről, amelyek magukat Vlagyimir Putyin ellenfelének nevezték.

"Az ukrajnai határral szomszédos területek lakói nyugodtak lehetnek... Aki megsérti a határainkat, villámválaszt kap" - mondta Kadirov.

Ukrajna tagadja, hogy részt vett volna a határokon átnyúló támadásokban, és azt az orosz invázió közvetlen következményeként értelmezi.

Az ellenőrök az erőműben maradnak

Rafael Grossi és a NAÜ-ellenőrök látogatása kapcsán a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz kézen lévő atomerőműben számos intézkedést tettek, hogy stabilizálják a kahovkai gátszakadás miatt kialakult helyzetet. Hogy Európa legnagyobb atomerőművében a lekapcsolt reaktorok és a radioaktív hulladéktároló létesítmények hűtése is rendben van, az üzemben maradó NAÜ-ellenőrök hivatottak igazolni.

Az erőmű biztonságáról szóló orosz-ukrán dokumentum aláírása irreális, miközben a felek még mindig harcolnak - mondta Rafael Grossi.

Az ukránok által birtokolt területek felé haladva rövid időre fegyvertűz állította meg a NAÜ konvoját, de a delegáció a szervezet szóvivője szerint nem volt közvetlen veszélyben.

NAÜ: létfontosságú, hogy a vízszint változatlan maradjon

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - NAÜ) vezetője videót osztott meg a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatása után. Rafael Grossi azért ment a helyszínre, hogy felmérje a biztonsági helyzetet a Nova Kahovka gát múlt heti lerombolása után.

A gát egyebek mellett visszatartott egy tározót, amely egy külön tavon keresztül szivattyúzta a vizet a zaporizzsjai erőmű atomreaktorainak és radioaktív hulladéktárolóinak hűtésére.

Grossi a látogatása után egy videóban elmondta, hogy az erőmű biztonsága szempontjából létfontosságú, hogy a vízszint változatlan maradjon.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. június 15-én az ukrán-magyar határszakaszon 7001 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6244 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Zelenszkij: nehéz a helyzet

Az NBC Newsnak adott interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ellentámadásról beszélt. Azt mondta, hogy a frontvonalról érkező hírek "általában pozitívak", de hozzátette, hogy a helyzet "nehéz".

Az ellentámadás nagyon fontos Ukrajna számára, nemcsak a terület visszaszerzése, hanem annak bizonyítása miatt is, hogy a Nyugat több milliárd dollárnyi támogatása nem megy kárba.

"Hősies népünk, csapataink, akik most a frontvonal elején állnak, nagyon kemény ellenállással néznek szembe, és megértjük, miért, mert ha Oroszország elveszíti ezt a hadjáratot Ukrajnával szemben, azt mondanám, az valójában a háború elvesztését jelenti" - mondta.

Fontos vezető érkezhet Kijevbe

Ukrajna fővárosának lakóit figyelmeztették, hogy ma egy napközbeni "esemény miatt" korlátozzák a forgalmat Kijevben és környékén. Az ukrán rendőrség azt mondta, hogy tájékoztatást adnak ki, hogy mikor indulhat újra a forgalom.

További részleteket nem közöltek az eseményről, de hasonló óvintézkedéseket tettek, amikor külföldi vezetők jártak a városban.

Oktatás és biztonság

Olena Zelenszka, Ukrajna first lady-je a háború sújtotta országban élő gyermekek oktatására és biztonságára szólított fel, miután megosztott egy videót, amelyen a diákok táncolnak egy óvóhelyen.

"Tavaly a diákok ballagási keringőt táncoltak az iskola romjain. Most menhelyeken" - írta Zelenszka asszony.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában