Orbán-nap: versengtek a Hegyhát legjobb borai

Idén 30 éves a Hegypásztor Kör. Megkerestük a pincék és sátrak forgatagában Zágorhidi Czigány Ákost, a kör ügyvezetőjét, hogy meséljen a kezdeti és a mai céljaikról. Amint mondta, 1985-ben, amikor létrehozták a Hegypásztor Kört, sokkal kevesebb civil szervezet működött, mint manapság. Az övüké volt az első a térségben. A szőlőhegyen lévő zsúpfedeles, gerendafalú házakat akarták megmenteni, dokumentálni. Akkor még negyven hagyományos építésű ház volt, ma húsz van. Emellett a közösségi élet megpezsdítése is a terveik között szerepelt. Mindez azóta kiegészült gazdaság- és turizmusfejlesztéssel, 49 fős ifjúsági szálláshelyet alakítottak ki a hegyen. Erdei iskolai jellegű programokat kínálnak, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a kézműves és a szőlőhegyi hagyományokkal, a növényekkel, állatokkal.

- A szőlőművelés egy parcellából indult ki, tíz év munkája, hogy ma már 2,5 hektáron dolgozunk, vannak direkt termő szőlőfajtáink (Othello, Izabella) is, amelyeket megmentettünk a gazból. Tíz éve alakult a Hegyháti Borbarát Kör, 12 szőlőhegyről járnak ide a gazdák. Ma már sokkal jobbak a borok. Ha összehasonlítanánk a tíz évvel ezelőtti bormintákat a maiakkal, nagyon nagy lenne a különbség. A Hegyhát 23 települése közül 19-en van szőlőhegy. Az idei borversenyre mindössze 35 bormintát hoztak (50-60 szokott lenni), mert a tavalyi év nehéz volt borászati szempontból: alig volt napsütés, túl sok eső esett, a sok csapadék sok betegséget hozott. Ezért kevesebben merték elindítani a versenyen a boraikat.

Bogáti András vezeti a Hegypásztor Kör erdei iskolai programjait, természetvédelmet, növény- és állatismeretet tanít a gerekeknek
Fotó: Vincze Kornél

Így is született azonban a fehérborok közt öt bronz, tíz ezüst és egy arany minősítés. A térség legjobb nedűje Varga Zoltán Nektár 2014 bora lett az olaszfai szőlőhegyről. A vörösborok között három bronz, hét ezüst és öt arany minősítés született, ebben is Varga Zoltán bora volt a legjobb, a Malbec 2012, szintén az olaszfai szőlőhegyről. A zsűriben a régió neves borászai foglaltak helyet.

Orbán a szőlő és a bor védőszentje, a nevéhez fűződő vigadalom nem volt hagyomány a térségben, ezt is a Hegypásztor Kör vezette be. Ma már várják az itt élők, van törzsközönség, vannak, akik Zalaegerszegről, Szombathelyről jönnek, hogy itt találkozzanak, és mindig vannak újonnan érdeklődők is.

A térségből általában 10-15 csapat vesz részt a főzőversenyben. Idén az 1. az oszkói Hegyszomszédok nevű csapat lett, kolbászos babgulyást készítettek és vadpörköltet dödöllével. A 2. helyet a Séi Baráti Társaság szerezte meg, akik füstölt csülökkel tálalták a babgulyást, a 3. helyen a Győrvári Léhűtők csapata végzett vargányás marhalábszárpörköltjével. A különdíjat az oszkói FC vitte haza a babgulyásáért.

- A hegyközségi szervezet a második világháború előtt még működött hazánkban – mesélte Zágorhidi Czigány Balázs. - A hegypásztor kint lakott a szőlőhegyen, mert a munka itt folyamatos. Fegyvere is volt, vigyázta a hegy rendjét.

Mi a feladat most? - kérdeztünk egy mai hegypásztort, Bogáti Andrást, aki az erdei iskolát vezeti. Elmondta: minden héten vannak diákcsoportok, az óvodásoktól a középiskolásokig. A természetvédelem szemléletét közvetítik számukra, megismertetik őket a megye növény- és állatvilágával. Gyógynövényeket gyűjtenek együtt, és azok felhasználási módját is megtanítják.

- Rendszeresen sütünk kenyeret is a gyerekekkel. Van egynapos és egyhetes erdei iskola is. Itt lelassul az élet, lenyugszanak az emberek. Itt nincs jó és rossz gyerek, jó vagy rossz tanuló. Akik legjobban szaladgálnak, sokszor, azok jelentkeznek először, hogy tudják a kérdésre a választ. Mert ők is figyelnek, csak másképp. Meghívtak minket a kolléganőmmel nemrég egy iskolába, ahonnan korábban gyerekek voltak itt. Nem tudtunk belépni az osztályba, mert lerohantak bennünket a diákok. Olyanok, mint a fecskék, akik fészket raktak itt. Elmennek, de visszatérnek. Mi csak a magokat vetjük el.