Kazánt receptre? – így lehet alacsonyabb az energiaszámla

A leginkább energiapazarló lakások, házak bérbeadását is tiltani fogják, sőt arra bátorítják a bérlőket jogszabályokkal -, hogy az alacsony energiahatékonysági besorolású házak bérbeadóitól kérjék azok energiahatékonyságának javítását.

Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva jóval magasabbak az energiaköltségek, mint pl. Nagy-Britanniában, hiába vannak a hazai villany- és gázárak most már Európa legalacsonyabbjai között. Vas megyében is jellemző az országos helyzet: huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez nálunk is elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.

A britek már felismerték, hogy a hideg idő éves szinten mintegy 1,5 millió font többletkiadást jelent a társadalombiztosításnak. Csak a fűtetlen, hideg otthonok miatt 9300 brit halt meg idő előtt a 2012-13-as szezonban.

Az energiahatékonyság növelése nem egyszerűen mindenki számára zsebbe vágó kérdés, hanem közérdek. Egyszerre csökkenti a háztartások rezsikiadásait, nemzetgazdasági szinten pedig a primerenergia-kitettséget. Az épületenergetikai beruházások jelentősen segítik a munkahelyteremtést is, növelik a költségvetés bevételeit – és mint az angol példa is mutatja -, a lakhatási körülmények javításán keresztül hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javulásához is.

Szükség is van az energiahatékonyság növelésére itthon, mint ezt a kormány által idén februárban elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult. Magyarországon az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően 40%-os, ezen belül a lakosság mintegy 60%-kal részesül. A családi házak aránya magas mind a lakóépületek állományán, mind a lakásállományon belül, azok közel háromnegyede 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben lévő hőtechnikai követelmények szerint. A hőszigetelt homlokzatú családi házak aránya a település jellegétől függően 5-30%, jobb a helyzet nyílászárók esetén, de fűtés esetén dominálnak az elavult gázkonvektorok. A háztartások 40%-a a lakásfenntartás költségeit nagyon megterhelőnek érzi.