Kombinálható kényelem

Takács Tibor faipari technikussal, boltvezetővel beszélgettünk arról, mi mindent tudnak az igényesebb mai ülőgarnitúrák. A kulcsszó a variálhatóság: egyetlen bútorcsaládon belül egészen más helyigényű, színű, megjelenésű sarokgarnitúrát vagy akár kanapét lehet összeállítani az igények szerint rendelhető elemekből. A kereskedő tapasztalata szerint a legtöbben a kinyitható, fekhellyé alakítható garnitúrákat keresik. Akik nem is kényszerülnek rá, hogy rendszeresen ezen aludjanak, vendégágyként szívesen talonban tartják az ülőbútorból elővarázsolható franciaágyat.

Az ágyszerkezetek mindegyik változata könnyen kétszemélyes ággyá alakítható, bár míg némelyikük állandó fekhelyként is megállja a helyét, másokat csak alkalmi használatra javasol a gyártó. A billenőtáblás ülőbútornak az ülőrészét kell előre húzni és a háttámlát mellé lehajtani, így törés nélküli, egészében rugós fekvőfelületet kapunk. Kis helyet foglal és az ágynemű is elfér benne. Ez a megoldás mindennapos fekvésre is alkalmas, akárcsak a komfortágy, amelyből az ügyes vasalatok segítségével egy vastag, dupla hideghab matrac pattintható a felszínre. Ebben ágyneműt nem tarthatunk, hiszen az ülőfelület alját az összehajtott matrac foglalja el. A hagyományos vendégágyak esetében általában fiókszerűen húzható vagy hajtogatható ki az ideiglenes fekvőfelület. Itt kevesebb kényelemre számíthatunk amiatt, hogy rugós és hideg habos (szivacs) elemek vegyesen alkotják a pótágyat .

Az egyes bútorcsaládok tagjai olyan sokféle változatban jelenhetnek meg, hogy rokonságukat szinte csak a szakember látja. Egy típuson belül választhatunk különböző szélességű ülőfelületet, más formájú karfát, támlát, sőt még a pamlag keménységét is kérhetjük kedvünk szerint.

A variálható elemekből, valamint a hozzájuk tartozó fotelekből építhetünk intim, kétszemélyes kuckót, tágas sarokgarnitúrát, de akár hatalmas társalgóteret is kialakíthatunk attól függően, hogy mennyit bír el a hely és a pénztárcánk. A bővítéshez azonban kaptunk egy jó tanácsot: célszerű előre gondolkodni, mert nincs rá biztosíték, hogy néhány év múlva be tudjuk szerezni pontosan ugyanazt a színt.

Ami az utóbbit illeti: ülőbútorban (is) a földszínek divatoznak: a barna, a drapp, a bézs, esetleg a szürke.

Takács Tibor boltvezető Sárai Istvánnak  egy kinyitható, fekhellyé alakítható ülőgarnitúrát mutat. Igen népszerűek az ilyen bútorok
Fotó: Unger Tamás

Természetesen a kárpitok közül is tetszés szerint lehet választani, s az sem ritka, hogy valaki két különböző színből kombinálja össze a garnitúrát. A hagyományos, műszállal kevert kárpitokon feltüntetik a kopásállóságot, a színtartósságot és a bolyhosodási hajlamot. Ezek a textilek kárpittisztító habbal takaríthatók.

Takács Tibor azt tanácsolja: ha már nem igazán új a bútorunk, és egy foltot kell belőle eltávolítanunk, érdemes az egész bútort áttisztítani, mert különben világosabb terület marad a ténykedésünk helyén. A textilbőr a műbőrhöz hasonló anyag, a teljes bútorfelületre kevésbé ajánlott, inkább díszítőelemnek használják. Mostanában méltán népszerűek a vízzel tisztítható szövetek. A kinézetük hasonlíthat bőrre, plüssre vagy akár vászonra is, de olyan speciális eljárással készülnek, hogy egy-két órán belül még a paradicsomszószt is le lehet róluk törölni egy nedves ronggyal. Igaz, ennek a szövetnek az ára közel kétszerese a hagyományosénak. Ha pedig a bőrgarnitúra mellett voksolunk, akkor a bőr vastagságán ne spóroljuk: a vékony bőr könnyen megnyúlik, hullámos lesz.