Lehet hatékonyabb a fűtés és a melegvíz-ellátás a lakásban

Arról már korábban szóltunk, hogy az ideális megoldás otthonunk átalakítása „gazdaságos üzemmódra". Ez alaphelyzetben is magában foglalja a fűtési rendszer korszerűsítését, a szigetelést és a nyílászárók cseréjét. Ezt azonban épp a szerényebb jövedelmű családok nem tudják egyik napról a másikra megvalósítani. Sok apróságra érdemes azonban odafigyelni, és a számláinkból máris lefaraghatunk úgy, hogy közben az otthon melege is megmarad.

Dröszler Tamás egy termosztáton állítja be a hőmérsékletet: egyes helyiségek azonban más-más hőfokot igényelnek. Fotó: Szendi Péter

Hogyan is teremtsünk meleget? Hogy az alapoktól induljunk: a lakást lassan fűtsük fel, és a falakat soha ne hagyjuk túlságosan kihűlni. A szintentartás már kevesebb energiát emészt fel. Családi házban, ahol nem fűtenek alattunk, sokat szigetel a vastag szőnyeg, lehetőleg a hűvösebb helyiségekben is. Ugyancsak nagyanyáink praktikája: gyorsan és alaposan szellőztessünk, így nem hűl le annyira a szoba levegője. Ezen túlmenően használjuk ki a kevés kínálkozó meleget: amikor süt a nap, hagyjuk beáramlani a csukott ablaktáblákon keresztül. A lakáson belüli funkció-elosztásnál érdemes figyelembe venni a szobák északi és déli fekvését, illetve azt, hogy egy sarki szoba mindig hűvösebb, mint az épület közepén levő.

A termosztát jó találmány, de sok energia kárba vész, ha minden helyiségben mindig azonos hőfok uralkodik. A fürdőszobában magasabb, a hálóban alacsonyabb hőmérsékletre van szükség az átlagosnál. Ezért érdemes több termosztátot felszerelni, illetve az egyes fűtőtesteket termosztatikus fejjel ellátni, amely lehetővé teszi a differenciált hőelosztást.

Nem kell lebecsülni az olyan mechanikus eljárásokat sem, mint az ablakpárkányra fektetett szigetelő párnakígyó, vagy a radiátor mögé helyezett fólia, amely nem engedi, hogy a fal nyelje el a fűtőtest melegét, hanem a szoba légterébe visszaveri azt. Az ablaküveg is jelentős mennyiségű hőt enged át, hőáteresztő képességét speciális fólia felragasztásával azonban jelentősen javítani lehet. Ha minden nyílászáró csukva van és mégis befúj a szél a házba, érdemes olyan ártatlannak tűnő helyeket is megvizsgálni, mint a levelesláda nyílása, vagy a különböző vezetékek, csövek bejuttatásához fúrt lukak. Ebből a szempontból sajátos módon a kandalló is ludas lehet.

A kandallót úgy is tekinthetjük, mintha egy nagy lyukat vágnánk a házba, amely kijáratot teremt a meleg levegőnek a kéményen át. Ezért nincs létjogosultságuk ma már a nyílt tűzterű verzióknak. A régebbi kandallók a szoba levegőjét használják az égéshez, ezért a zárt tűzterű készülékekhez olyan ajtót vegyünk, amelynek ki-be kapcsolható szellőztetője van. E réseket akkor nyissuk meg, ha begyújtunk, egyébként tartsuk zárva. A modernebb kandallók a kinti hideg levegőt használják fel égetésre, viszont ha nem működnek, simán beengedik a hideget. A megoldás a légmentesen záródó tűztérajtó.

A fűtés mellett a másik fő energiafaló a melegvíz. Ha porlasztós csapokat használunk, zuhanyozva fürdünk, és ha teljes töltettel indítjuk el a mosógépet, kevesebb fogy belőle. Aki ügyes és van hozzá türelme, a szabadon futó melegvízcsöveket elláthatja polifoam szigeteléssel: így nem veszik el a hő addig sem, amíg a víz a felhasználás helyére ér.