Otthon

2015.06.22. 18:55

Szigliget-érzés Szombathelyen

Szombathely - De jó is hazamenni, becsukni az ajtót és kizárni kicsit a külvilágot: Stekovics Gáspár festőművész-fotográfus és S. Horváth Ildikó grafikus otthonában jártunk. Most mondjuk azt, hogy maga a paradicsom?

Ölbei Lívia

Vagy inkább darabka Szigliget Szombathelyen, ráadásul az Ipartelep egyik utcájában. Néhány tíz méterrel arrébb dübörög a forgalom, de itt nagy csend van, béke és nyugalom legföljebb barátságosan átköszön a kertszomszéd , és a magasba törő fenyők, gömbölyded magnóliák és nyíló rózsák között megáll, legalábbis más halmazállapotba kerül az idő. Ildikó kávét hoz és limonádét. Nem is kéne kérdezni semmit, csak hátradőlni, a hely annyira magáért beszél. Cerus, a hófehér félperzsa macska családtagnak számít, hol a hersegő fűszőnyeggel a háttérben alkot csodás kompozíciót, hol a kis dézsából kukucskál elő. De mindig a közelben, hűséges és nem tágít. Soványka volt, amikor Stekóékhoz került Gáspár kapta ajándékba Ildikótól , innen a neve: Cerka, ahonnan már csak egy puha macskaugrás a Cerus. Hopp, itt van megint.

Stekovics Gáspár képzőművész-fotográfus darabka Szigligetet tart szombathelyi otthonában is. Azt mondja, egyre inkább tudatosul benne, hogy mekkora ajándék: amikor kedve támad, becsukhatja maga mögött az ajtót, és legalább kis időre kizárhatja a kinti világot. Fotók: Unger Tamás

Steko mostanában egyre többször érzi, milyen nagy ajándék, hogy hazajöhet, becsukhatja maga mögött az ajtót és egy kicsit kizárhatja a külvilágot (amely sajnos egyre gyakrabban és egyre kevésbé tűnik szívderítőnek). A gondok persze így sem múlnak el, de a kert, a ház tényleg megnyugvást ad, alkalmat a feltöltődésre. Pedig sokáig nem volt egyértelmű, hogy éppen itt különben Gáspár gyerekkorának egyik fontos helyszínén, a szülei házában találnak rá arra, amit titokban talán régóta kerestek. Most már örülök, hogy így alakult. Ha körbenézel, mindenben, amit látsz, benne van a munkánk, ami külön öröm. Kezdünk otthon lenni.

A ház és a kert maga a paradicsom, nem messze Szombathely mindennapi hullámverésétől

A kert Ildikó keze munkáját dicséri, a nemrég még szinte átjárhatatlan erdő helyén most valóságos kis arborétum virul, a napfényben rattangarnitúrával a közepén. A kőlapokból kirakott kis sziget alig egy hete készült el, pont jókor jöttünk. Egyébként hagytak is, hoztak is növényeket: A fügebokor például megvolt, ahogy a fák többsége is sokat inkább ki kellett vágatni , most viszont kivi- és homoktövis-várományosok vagyunk. Gáspár nyírfarajongó, úgyhogy nyírfa nélkül nem maradhattunk. A rózsákat egymás közelébe telepítettük, van itt szigligeti rózsa is. Hát igen, Szigliget. Az elveszett és újra megtalált paradicsom, a szellem és a kultúra valóságos és metaforikus helye-bölcsője, amely egyrészt megint csak a gyerekkorba vezet vissza, másrészt komoly szerepe van abban is, hogy a Képpel/írott táj című, szépséges és különleges Steko-fotóalbum elkészülhetett, a Balaton és az alkotóház vonzásában. Az albumnak a budapesti Írók Boltjában megrendezett ősbemutatója után június 27-én Köveskálon, a Kálibulin is lesz premierje, Szyksznian Wanda, Kelecsényi László és Petőcz András közreműködésével. (Természetesen benne vannak a kötetben is.) A szombathelyi közönségnek a Steko-bemutatóra őszig várnia kell, a kőszegi tárlatnyitóig viszont már nem kell olyan sokat aludni: a várszínház rendezésében Znamenák István és Stekovics Gáspár színházi fotóiból július 2-án nyílik kiállítás; méghozzá színesben! Ha egyszer nyár van. És ha már a várszínház úgyis színre viszi a nyarat. Ebben a pillanatban megszólal Steko telefonja: a vonal túlsó végén Znamenák István, aki az idén is Kőszegen rendez.

Cerus, a félperzsa macska is otthon érzi itt magát, és ezen egy csöppet sem csodálkozunk

A kedvünkért igazi nyarat csinál a június hétfőn délután is, talán azért, mert éppen Weöres Sándor születésnapja van, ő pedig nagy varázsló. Lehet, hogy itt is van valahol, a Steko-kertben megbúvó apró csodák között. De nemcsak a kertben randevúzik élet és művészet, hanem a házban is. Steko egy szobaajtónyi és egy grafikányi Szigligetet mentett át ide a kinti világból, meg egy túlsó szobaajtónyi kasírozott Révfülöpöt, a biztonság kedvéért. Ildikó számára is fontosak a szép tárgyak de az a legfontosabb, hogy mindaz, ami körülveszi őket, személyes és szerethető legyen. Dőry Virág (a Weöres Sándor Színház több előadásához is tervezett jelmezeket) egyszer azt mondta, imádja azt az eklektikát, sőt: hedonista eklektikát , amely Stekóék otthonát jellemzi. Sok helyen laktam, sokszor rendeztem be lakásokat, több stílussal kísérleteztem , mondja Gáspár, aki húsz éve még az igazi antikra esküdött. De egyszer csak elkapta a múzeum-érzés . Akkor jött a minimalista korszak. De hamar kiderült, hogy személyes tárgyak, könyvek nélkül a legjobb lakás is lehangoló. És most: A kétféle stílust vegyítettük, és nagyon jól érezzük benne magunkat.

Csattanónak valaki csönget: azt kérdezi, eladó-e a ház. Nem, nem eladó. Mi meg legközelebb akkor csöngetünk, ha elkészül lenn a műterem is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!