A turizmus lehet a kitörési pont - Egyre több fiatal költözik Petőmihályfára

A falu csak lakosságszámát tekintve kicsi: 224-en élnek itt. Egyikük nem régóta. Épp a napokban született. Így az is látszik, hogy bár Petőmihályfára szintén jellemző, hogy sok az időskorú, de egyre több fiatal család is itt találja meg számítását. A település nagy területen, ezer hektáron fekszik. Valószínű, a tágas, élhető tér is vonzza az újonnan beköltözőket.

Kovács Ernő társadalmi megbízatásban végzi polgármesteri feladatait. Azt mondta: ennek ellenére a napi munkája mellett minden nap a hivatalban kezd, eligazítja a közfoglalkoztatottakat, majd délelőtt is, délután is ellenőrzi a munkát. Ez egyfajta szolgálat számára.

A szőlőhegy különleges értéke a falunak. A turizmus amúgy is fontos kitörési pont Petőmihályfának. A Hegyhát legnagyobb szőlőhegye található itt, összesen 184 pincével.

– Azért tudom ezt a számot pontosan, mert a hegy két évvel ezelőtti villamosításánál minden tulajdonost megkerestünk és egyeztettük a beruházást velük – mondta el Kovács Ernő.

A szőlőhegy turisztikai, örökségvédelmi szempontból is különleges. Valamikor a hegyi kápolna volt a falu temploma. Itt majdnem négy évtizede rendeznek augusztus 20-án az egész térséget megmozgató ünnepséget, kulturális programokat.

A tervek között szerepel a kápolna felújítása, ha minden jól megy, jövőre átadhatják a felújított épületet. Szomszédságában tájba illő, zsúpfedeles rendezvénypajta épülhet. Ehhez az önkormányzat megvásárolta már a területet.

Kovács Ernő büszke a hegy rendezettségére. Szinte nincs gazos terület. Az utakat is rendben tartja az önkormányzat. Ugyanígy a faluban is rend és tisztaság uralkodik. Az arra járó jelenleg legalább öt nagyobb és kisebb parkosított területet talál. Legnagyobb ezek közül a Kneipp-park, benne könyöklővel, napórával, padokkal. Nem mellesleg egy fedett rendezvényházzal, ahol a falu örökségvédelmi szabadtéri kiállítása látható.

– A falu rendben tartását jelenleg tíz közfoglalkoztatott segítségével oldjuk meg. A parkosítás gondolata is azért merült fel bennünk, mert egyre több női munkaerőt alkalmazunk. A virágosítás, zöldítés hozzájuk különösen közel áll – avatott be az ötlet születésének okaiba a polgármester.

Kovács Ernő arról is beszélt, hogy a jövőben tovább gondolják a lehetőségeket. A tervek közé tartozik, hogy a közmunkaprogramban a zöldség-, és gyümölcstermesztés, valamint a feldolgozás is szerepet kaphat. Az előkészületek már elkezdődtek. A falu utcáira, parkjaiba majdnem száz őshonos gyümölcsfát ültettek. A jövőben földvásárlást fontolgatnak, ahol zöldséget termesztenének.

–  Idén például a diót szedték össze a közfoglalkoztatottak, öt nagy zsákkal. Télen lesz idő ezt megtörni. A bevételt közcélra fordítja az önkormányzat – mutatta büszkén a termést a feldolgozás helyszínén a településvezető.

A falu középületei, az orvosi rendelő, a könyvtár és a művelődési ház már megújultak. A polgármesteri hivatal is részben. Jövőre, ha a pályázatok engedik, ennek padlásterét beépítik. A nyílászárócsere és a homlokzatfelújítás után az épületet a konferenciaturizmus szolgálatába állítják. A hivatal egy részében már most is elérhető a turisták számára egy hatfős szállás. Ez bővülhet majd, az önkormányzat pedig másik középületbe költözik.

A polgármester különösen büszke a temetőre, amelyet önerőből újítottak fel két év alatt. Új kapu, kerítés, világítás, lépésálló gyep került a területre, és a ravatalozó is megújult. A novemberi ünnepen sok hazatérő nyugtázta elismerően a fejlesztést.

Petőmihályfa 38 millió forintos összegből gazdálkodott múlt évben. Idén is hasonló keret áll rendelkezésre.

– Tizennyolc évig Szombathelyen laktam. De megérettem arra, hogy visszaköltözzek ide, hiszen dédszüleim is itt laktak. Malomtulajdonosok voltak. A gyökerek megvannak – beszélt a települési séta zárásaként a faluhoz való kötődéséről a polgármester, majd így folytatta:  –  Én mindenkinek azt tanácsolom: ha van a tulajdonában falusi ház, kisbirtok és teheti, térjen vissza oda. Kezdjen el annak újra életet adni. Én már tudom, hogy érdemes.