Igazi trükk a csábításra

Nemcsak a szerelem időszakában, de általában is igaz, hogy egy jó illattal körülvéve, amit szeretünk, jobb a napunk, magabiztosabbak, lendületesebbek vagyunk, könnyebben hozunk döntéseket. Másként viszonyulnak hozzánk embertársaink, ha kellemes illatfelhő lengedez a személyes terünkben. Az illatok erős hatással vannak a lelkiállapotunkra, és nem utolsó sorban afrodiziákumként is használhatók. De mivel fújjuk magunkat?

A parfüm szót gyűjtőnévként használják, valójában nem mind az. Az illatszerek összetétele többféleképpen megközelíthető. Kemény Katalin szépségtanácsadót kérdeztük, pontosan mit jelentenek az EDP, EDT, EDC, EF rövidítések, és mennyiben mások ezek, mint az igazi parfüm?

- Ezeket a különböző minőségeket az illóolaj koncentrációja és a vivő alkohol aránya adja. A parfümnek a legmagasabb (15-30 százalék) az illóolaj koncentrációja, amit sűrített alkoholban oldanak. Az igazi parfüm mindig kis üvegben van, mert nagyon kis mennyiség elég ahhoz, hogy hosszan érezzük a hatását - mondja a szakember, azzal megtoldva, hogy az igazi parfüm onnan ismerszik meg, hogy az illatvilága lassan bontakozik ki, intenzitása pedig akár hat-nyolc órán át tart.

- Az Eau de parfum (EDP) illóolaj tartalma 8-15 százalék, amit 85-90 százalékos alkoholban oldanak. Könnyebb illat a parfümnél, tehát többet érdemes belőle fújni. A „szívillat” dominál benne. Lehet a fül mögé fújni, de inkább oda érdemes, ahol bőséges véráramlás van, csuklóra, hajlatokra, pulzáló pontokra, halántékra, nyaki verőérre. Divat most a hajra fújni, vagy a levegőbe, és belelépni az illatfelhőbe.

Egy jó illattal körülvéve, amit szeretünk, jobb a napunk, magabiztosabbak, lendületesebbek vagyunk
Fotó: Merklin Tímea

A szépségtanácsadótól azt is megtudjuk, hogy az Eau de toilette (EDT) már csak 4-8 százalék illatanyagot tartalmaz, amit 80 százalékos alkoholban oldanak, és a fejillat dominál benne. Az Eau de cologne (EDC) nem más, mint a kölni, amivel húsvétkor locsolni szokás manapság, 3-5 százalék illatanyag 70 százalék alkoholban oldva. Az Eau fraiche (EF) alig három százalék illatanyagot tartalmaz, kevés bennük az alkohol, sőt vannak olyan változatok is, amelyek alkoholt egyáltalán nem tartalmaznak, így érzékenyebb bőrre, és nyáron is alkalmazhatók. Ezek azért is fontos ismeretek, mert reálisabban tudunk reagálni, ha feltűnően olcsón akarnak nekünk parfümöt eladni, legalább tudjuk, hogy mit veszünk.

Kemény Katalin azt is megosztja velünk, hogy az illatok alkotóelemeit a párolgásuk szerint is csoportosíthatjuk. Azért változik a bőrön a ráfújt illat, mert egyes összetevői gyorsabban, mások lassabban illannak el. A „fejillatok” a legkönnyedebbek, kezdetben ezek a dominánsak, de 5-30 perc alatt kisuhannak az összhatásból. A „szívillatokat” eleinte nem is érezzük, a 10-30. percben azonban kezdenek kibontakozni, ez alapján sorolják a parfümöket illatcsaládokba. Az „alapillatok” stabilizálják az illatot, ez az, ami akár egy napig is érezhető a bőrön.

Hogyan válasszunk a típusunknak megfelelő illatot? Először is gondoljuk át, milyen illatokat szeretünk: az édes, bódító virágokét, a fanyar gyümölcsökét, az aromás keleti fűszerekét, vagy az erdő, a rét természetes illatát. Hagyjunk magunknak időt a parfümvásárlásra. Próbáljuk ki: fújjunk magunkra, ismerkedjünk, barátkozzunk vele, és csak másnap vegyük meg, amit választunk, hiszen a „szívillat”, és az „alapillat” jegyei csak később bontakoznak ki. Mivel az illat keveredik bőrünk természetes szagával, ugyanaz az illat mindenki bőrén máshogy viselkedik. Nem biztos, hogy nekünk is jó, amit a barátnőnkön ellenállhatatlannak érzünk. Télen általában nehezebb, fűszeresebb illatokat választunk, nyáron hamarabb nyúlunk a könnyebb, virágos, gyümölcsös parfümökhöz, permetekhez.

Az illat sokszor jobban meghatároz minket, mint maga a ruha. Nem mindegy, hogy hódító amazonok, vagy erdei tündérek szeretnénk lenni.