Mira: a nő a fátylak mögött

Bangó Máriát, azaz Mirát egy pörgős karneváli reggelen bírtuk rá Szultániában, hogy néhány percre üljön le, fújja ki magát és avasson be titkaiba: milyen is az igazi Mira a sok-sok színes, csillogó ruha mögött. Elnevette magát, hiszen még ő maga sem tudta igazán, honnan kezdje.

Gondoltuk, kezdjük a legelején – hogyan is került Mira kapcsolatba a hastánccal.

– Mindig is érdeklődtem a táncok iránt, emellett, ami még nagyon foglalkoztatott, az a nő, a nőiesség, a női egészség. Gyermekként is már olyan táncos lehetőségeket kerestem, amelyekben kiteljesedhetek. Sajnos nem sikerült megtalálni, mivel falun éltünk – kezdte történetét Mira. – 32 évesen találkoztam ismét a tánccal. Ekkor úgy gondoltam, olyan műfajt kell választanom, amiben még vannak lehetőségeim. A társastáncok azért nem jöhettek szóba, mert ott partner van, két embernek az összhangjából kell megteremteni az eredményt. A hastáncnál pedig az mutatkozik meg, hogy én mennyi munkát fektettem bele – osztotta meg gondolatait.

Mira elmesélte, hogy az elején teljes erőbedobással kezdett neki a hastáncnak, volt, hogy napi 8-10 órát edzett, hogy megfelelően haladjon. Lelkesedése mit sem változott azóta sem, ám az élet ismét új kihívás elé állította. – A lányom először tiltakozott a hastánc ellen, majd egyszer csak azt mondta, hogy ő is szeretne hastáncot tanulni – de csak tőlem! Ekkor úgy gondoltam, hogy ehhez képeznem kell magam, hiszen úgy szerettem volna a gyermekemet oktatni, hogy semmilyen ízületi, mozgásszervi károsodást ne okozzak neki – mesélte. Mira arcáról egy percig sem távozott a mosoly, készségesen mesélt, pedig táncosai már lelkesen sürögtek-forogtak körülötte – készültek az aznapi első fellépésre.

– Először elvégeztem egy rekreációs sportoktató képzést, majd hastáncoktató képzettséget is szereztem. Majd – mivel nem indult el az a magasabb szintű hastáncoktató képzés, amire szerettem volna menni – jelentkeztem testépítő szakra – folytatta a beszélgetést Mira. Ebből is látszik, hogy ő nem „csak" táncos, igazi egészségtudatos sportember. – Nagyon furcsán néztek rám, hogy én mit keresek ott. Elmagyaráztam nekik, hogy ez áll a legközelebb a hastánchoz. Hogy miért? Mert mindkettő izolált mozgás. (A testrészek egymáshoz viszonyított mozgása.) Nagy büszkeséggel töltött el, hogy 2006-2007-ben elhoztam Az év test-építője címet a Fitness Akadémiáról – tette hozzá szerényen. Az ott megszerzett tudást azóta is hasznosítja a táncban, de személyi edzőként is dolgozik.

Lassan egy új területre eveztünk, Mira beszélt arról az énjéről is, amelyik önzetlenül segít másoknak.

– Leginkább olyan emberekkel foglalkozom, akik átestek valamilyen belgyógyászati, mozgásszervi betegségen. De én a megelőzést tartom nagyon fontosnak.

Mira a beteg gyermeknek is szívesen segít. Nyolc éve a Savaria Történelmi Karnevál egyik kísérőhelyszínét, Szulátniát is jótékonysági céllal hozta létre. A háremfotózáson gyűjtött adományokat sérült gyermekekkel foglakozó szervezeteknek, intézményeknek ajánlják fel. Sokan nem tudják, de a Savaria Legio katonáival is szoros barátságot ápolnak. Közös akciójuk is van, ez évente kétszer az Angyaljárat a Markusovszky kórházban. Nagy öröm a gyermekeknek, amikor együtt táncolhatnak a katonákkal és az angyalnak minősített hastáncosokkal. Emellett még számos jótékonysági akciót szerveznek alapítványuk égisze alatt. A karneváli felvonuláson több sérült gyermek álmát is valóra váltották, mikor velük vonulhattak végig a tömeg előtt.

A jótékonyság után visszakanyarodtunk kicsit a hastánc-hoz, Mira arról beszélt, milyen pozitív hatásai vannak ennek a mozgásformának.

– Ha eljön egy nő hastáncolni, akkor kikapcsolódik, relaxál, feltöltődik – ez az egészséges önzés. Amikor hazamegy és megérkezik a fáradt gyermek az iskolából, a feszült férfi a munkából, akkor nem egy frusztrált, hanem egy mosolygós nővel, anyával találkozik, aki nem indulattal szól vissza. A kiegyensúlyozott nő meg tudja fogni a vihart, mielőtt kitörne, és nem lesz veszekedés. Emellett a nők gyakran szenvednek az önbecsüléshiánytól. A hastáncban megtanulnak elfogadóbbak lenni magukkal szemben. Egy boldog nő virágzik, és csodálatos légkört tud teremteni a családjának – Mira mindezt olyan szenvedéllyel mesélte, hogy szinte már a beszélgetés közben úgy éreztem, menten táncra perdülnék én is. Aztán kikapcsoltam a diktafont, de ő még ezután sem állt fel, tovább csevegtünk. Ekkor derült ki róla, hogy van egy másik hobbija is: az írás. Mira nemcsak eseményeikről ír tudósításokat, hanem interjúkat is szívesen készít. Több híres emberrel is beszélgetett már, egyik legkedvesebb élménye, amikor Frei Tamással beszélgethetett.

Sokáig folytathattuk volna az interjút, sok mindenről szó eshetett volna még, ám Mirát szólította a színpad. Mikor a deszkákra lépett, minden szem rá szegeződött. Csodálatos teremtés, a nőiességet megélve sugárzik pozitív energiákat a közönségnek. Látva őt tánc közben, felötlött bennem a gondolat: ha tovább, vagy legközelebb beszélgetünk, még több színét ismerhetem meg Mira egyéniségének.