Címerek, jelképek a Répcelaki Szabadegyetemen

Feiszt György amellett, hogy történészként, levéltárosként a szimbólumok avatott ismerője, címertervező is egyúttal. A Répcelaki Szabdegyetem szerdai rendezvényén elsőként a magyar címer kialakulásának történetét mutatta be. Mint mondta, a királyi hatalmat jelképező kettős kereszt és az Árpád-ház ezüst pólyáit az egész középkorban külön pajzson jelenítették meg. A két szimbólum 1440-ben, I. Ulászló pénzein jelent meg együtt először. Bár hihetetlenül hangzik, de Magyarország ma is használt címerét csak 1916-ban foglalták törvénybe, tette hozzá.

Az erdélyi címer eredete és kialakulása a magyar címerhez hasonló utat járt be. Az erdélyi magyar, székely és szász nemzet szimbólumai már a Báthori, Bethlen, Barcsai és Apafi fejedelmek címereiben is ott voltak. De a szimbólumok egy pajzson lévő, ma is ismert alakja Mária Terézia 1765-ben kelt, Erdélyt nagyfejedelemségi rangra emelő privilégiumlevelének címerében jelent meg. Az előadó a székelyek címeréről is értekezett, amelynek jelképei számos székelyföldi középkori templomból előkerültek. Erdély legnagyobb heraldikusa Köpeczi Sebestyén József volt. Ő tervezte számos erdélyi vármegye és Románia ma is használatos állami címerét is.

A Nyitott Tér Kulturális Egyesület rendszeres programja ezúttal is sokakat vonzott, még a szomszédos megyéből is érkeztek érdeklődők az előadásra.