Alaposság és érzékenység

A Répce Galéria általában profi művészek előtt nyitja meg kapuit, időről időre azonban olyan amatőr alkotók művei is helyet kapnak a kiállításokon, akik művészetükkel kiérdemlik a lehetőséget, hogy a nagy múltú galériában tekinthessék meg képeiket. Ilyen festő, a két évvel ezelőtt elhunyt Deák Andor is. A műveiből rendezett kiállítást az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Torjay Valter művészettörténész nyitotta meg.

Deák Andor 1937-ben született Sátoraljaújhelyen. Művészet iránti érdeklődése hamar megmutatkozott, azonban az érettségi után (amely pontosan 1956 évére esett) hiába járt be az iparművészeti főiskolára, a családnak nem volt pénze taníttatására. Műszaki rajzot tanult tehát, majd kalandos életében kilenc évig hajózott az Adrián és a Dunán. A víz motívuma nem véletlenül jelenik meg több alkotásán is - hangsúlyozta a művészettörténész. Később laboratóriumi üvegtechnikus lett, és feleségével a nicki műgátnál vettek egy kis nyaralót, amelyben sok örömük telt. 1998-ban a nyugdíjat elérve egyetértettek abban, hogy a zajos főváros helyett, ahol sok évet töltöttek, inkább a csendesebb, már megszeretett vidékre, Répcelakra költöznek. Nem is csalódtak. Miután Andor bácsit már nem kötötte a munka, új életre kelt benne a művészet iránti vágy.

Torjay Valter művészettörténész nyitotta meg a 140. kiállítást  Fotó: Garas Kálmán

Deák Andor a szó nemes értelmében vett amatőr festő volt. Érdekelte a művészet, eljárt feleségével rendszeresen minden ilyen kiállításra is. Otthon pedig könyveit olvasgatta és önállóan festett. Legoldottabb munkái talán pasztellkrétával festett csendéletei, amelyeken sokszor nagyon jó színmeglátásokkal adja vissza a virágok mesés látványát, ám Deák Andor nem csak festett, csendéletet, portrét rajzolt is, elsősorban ceruzával, itt hitelességre, pontosságra törekedett. Egy alkalommal feltűnően jól sikerült lemásolnia Alphonse Mucha, a cseh szecesszió híres mesterének egyik nőalakját. Többek között az ilyen munkák is mutatják jó képességeit, ahol az alaposság és érzékenység társult egymással, de ebből önálló festményeibe is jutott bőven. Vízparti képeit áthatja a táj szeretete, a színekbe mindent igyekszik beletenni, ami neki a témában kedves.

Képeit alighanem nagyobb és mélyebb érzéssel festette, mint sok, könnyű kezű profi, akiknek mindez sajnos csak kenyérkereset, nem több. Lehet, hogy ezek a munkák szakmailag mögötte maradnak azoknak, viszont, mint mondják: A festészetben az a szép, hogy nem lehet hazudni benne. Deák Andor munkái tisztaságban felülhaladják ezeket. - fogalmazott a művészettörténész.

Deák Andor olyan ember volt, amilyenből több kellene, olyan, aki szereti a kultúrát, a művészetet, a természetet. Szerény lehetőségei voltak csak életében arra, hogy mindebben gyönyörködhessen, mert a sors nagy nehézségek elé állította. Ő mindennek megfelelt, feladatait becsülettel elvégezte és maradék éveiben alighanem boldog ember volt, legalábbis lehet, hogy boldogabb, mint akiknek könnyebb élet jutott ezen a világon. - zárta szavait Torjai Valter.

Deák Andor kiállítása, amely sorrendben a 140-ik, szeptember harmadikáig látogatható.