Répcelak

2017.06.08. 18:15

Legendásan összetartóak a répcelaki gazdák

Úgy néz ki, olyan lesz a termés, mint tavaly, de a mezőgazdaságban bármi megtörténhet. Aratás előtti helyzetjelentés a gazdakörből.

Budai Dávid

A Répcelaki Gazdakör 1993-ban alakult, így jövőre éppen 25 évesek lesznek, ebből az alkalomból, na meg abból, hogy most már nagyjából meg lehet jósolni a várható termést is, a gazdakör elnökével és két alelnökével beszélgettünk termésről, túlszabályozásról és összetartásról. - Amikor megalakultunk, akkor még az állattenyésztés dominált, 3-4 ezer sertése is volt a tagoknak, ma jó, ha összesen 30-40 disznó akad a portáknál - mesélte dr. Németh Kálmán, a gazdakör elnöke. Ma már a gazdák 95 százaléka nem foglalkozik állatokkal, mivel nem éri meg. Az állatok 24 órás elfoglaltságot igényelnek, mellettük nincsen ünnep meg szabadság, ezt pedig ma már kevesen vállalják, de persze nem csak ez az oka, hogy szinte senki nem foglalkozik már állatokkal. Gyakorlatilag az uniós csatlakozással szűnt meg az állattartási kedv, mivel túlszabályozták az ágazatot.

A répcelaki gazdák összetartása legendás. Kiss János alelnök, dr. Németh Kálmán elnök és Papp György alelnök
Fotó: Szendi Péter

- Az az igazság, hogy sok mindent az íróasztal mellett döntenek el, mondta Kiss János, a gazdakör egyik alelnöke, aki jelenleg száz hektáron gazdálkodik. Régebben például a repcét alig kellett permetezni, mivel csávázták a magját, most, hogy kivonták belőle a hatóanyagot, van, hogy háromszor is kell permetezni, ami nemcsak drágább, mint korábban, de minden bizonnyal környezetszennyezőbb is. Ugyanígy akik nem akarnak elesni a támogatástól, azoknak előírják azt is, hogy a fő növények után milyen másodvetést kell csinálni, de azzal már senki nem törődik, hogy ezekben sokszor úgy elszaporodnak a kártevők, hogy nagyobb lesz a kár, mint a haszon. Sajnos azonban a jelenlegi nyomott árak mellett nem engedhetik meg maguknak a gazdák, hogy elessenek a támogatástól, főleg, hogy nem minden hektár föld van a saját tulajdonukban, jó pár hektárt bérelnek is, ami nagyon megnyomja a költségeket, márpedig manapság a gabona mázsájáért 3500-4500 forintot lehet kapni, minőségtől függően.

Várhatóan olyan lesz a termés, mint tavaly
Fotó: Szendi Péter

Papp György negyven hektáron gazdálkodik, jobbára egyedül, csak a betakarítást végezteti bérmunkában. A fő növényei a kukorica, a búza és a tavaszi árpa, és van még egy kis repcéje is. Mint mondta, valószínűleg hasonló lesz a termés a tavalyihoz, az utóbbi időben esett csapadék nagyon jól jött, ezért a terméskilátás elfogadhatónak tűnik. A szántóföldi kultúrákban a fagy nem okozott komoly kárt, mivel amikor jött a hideg, a kukorica még bent volt a talajban, valószínűleg a növény is reagált a hidegre és nem kelt ki. A mezőgazdaságban azonban soha nem lehet biztosra menni, ahogyan Kiss János fogalmazott, az utolsó napig bármi megtörténhet. Például Répcelakon harminc éve volt utoljára jégverés, meg tavalyelőtt. Aki két évvel ezelőtt nem aratta le időben a repcéjét, annak már nem is kellett fáradnia, a jég elvégezte helyette a munkát, mesélték a gazdák. Azóta majd mindannyiuknak van biztosítása, ám az sem óv meg minden bajtól, hiszen csak a káron tud enyhíteni, megtéríteni nem tudja azt.

A répcelaki gazdák legendás összetartásáról is kérdeztem a három gazdaköri tisztségviselőt, akik elmondták, valóban nagyon jó a viszony mind a 45 tag között, akik ha kell, segítik egymást. Már a környező településeken is felfigyeltek az összetartó csapatra. "Úgy működtök, mint egy kis TSZ" - mondják nekik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!