Szobrász, restaurátor is - Módy Péter műhelytitkaiba is bepillanthatunk

Szombathelyen az egykori Magyar Királyi Csendőrkerületi Parancsnokság homlokzatát díszítették Rumi Rajki István Daliák elnevezésű szobrai, amelyek 1969-ben a Csónakázótóhoz kerültek, majd onnan raktárba. Néhány napja, októberben újra eredeti helyükön állnak: a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság bejáratát díszítik. Ezeket a szobrokat is Módy Péter szobrászművész restaurálta, akárcsak azokat, amelyekből parkot alakítottak ki Rumban a falu szülötte, Rumi Rajki István tiszteletére.

Módy Péter keze munkáját sok helyreállított szobor őrzi Vas megyében, az országban. Ő újította fel a többi közt Budapest legrégebbi köztéri szobrát, a csepeli Nepomuki Szent János szobrot, és a Clark Ádám téren található „0" kilométerkövet. A Forster Gyula-díjas művész nevéhez fűződik a szombathelyi Fő téren található Szentháromság oszlop helyreállítása is.

A művésznek most nagy kiállítása látható a Nyitott Tér Kulturális Egyesület jóvoltából a Művelődési Ház Répce Galériájában. A múlt héten megnyílt tárlaton köszöntőt Balogh Péter, a Rumi Rajki István Műpártoló Kör elnöke mondott, a kiállítást Tóth Csaba festőművész, főiskolai docens nyitotta meg.

Balogh Péter arról szólt, hogy Módy Péter restaurátorként nagyon ismert Vas megyében. Szavaiból kiderült, Módy tudatosan választotta a restaurátor szakmát, mert így a szobrászatról a lehető legtöbbet lehet megtudni, hiszen annak a művészeti ágnak régi hagyományait, összes technikai fogását, ismeretanyagát restaurátorként sokkal jobban meg lehet tanulni.

Ez a répcelaki kiállítás a Veresegyházán élő, de a megyénkhez rokoni szálakkal erősen kötődő Módy Péter szobrász műtermébe enged bepillantást. Szinte műhelytitkait is láthatjuk a falakon és a térben. Itt vannak a pályakezdő, nagy ambícióval induló ifjú alkotásai: egy tardosi vörös márványból faragott kis gyík, mellette a Galgamenti leány kis bronzszobra, majd a magyar történelem egy jelképes és a jelképnél is többet mondó szent király figurája. Eleink című szobra kapcsán azt emelte ki Balogh Péter:

– Aki kicsit is ismeri a magyar művelődéstörténetet, az tudja, hogy a legközelebbi analógiák az úgynevezett kunbabák. De igazából Belső-Ázsiába és Mongóliába kell visszautaznunk több ezer kilométert keletre, ahol ezekkel az ábrázolási előképekkel találkozhatunk. Azért szép ez a szobor, mert azt fejezi ki, hogy a család mennyire egy, összetartozó egység.

A fényképeken szereplő művek között ott látható például Módy egyik alkotása, a veresegyházi zenélő kút, de Répcelakra készült tervével is megismerkedhetünk.