Tévézés helyett verset tanulnak a sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola színjátszói

Nagy a zsongás a Nádasdy Tamás Általános Iskola aulájában, a diákok épp ebédelni készülődnek. Az iskola színjátszói ezekben a percekben csoportba verődve éppen arról beszélgetnek, hogyan is sikerült a néhány héttel korábbi fellépésük, a sárvári Parkerdő megnyitóján kápráztatták el a megjelenteket színvonalas műsorokkal. Felkészítőtanáruktól, Takács Ferenctől megtudtuk, hosszú évek óta foglalkoznak a fiatalokkal, ünnepi műsorokon működnek közre, farsangi mulatságot szerveznek, a színjátszó szakkör az iskolai élet elengedhetetlen része lett. Bátran állíthatjuk, hogy igazi egyéniségek kerülnek ki a csapatból.

Baldauf Ábel még csak ötödik osztályos, mégis a felnőtt színészeket megszégyenítő módon játszik folyamatosan. Ábel igazi csintalan diák, azt mondják, úgy lehet leginkább fegyelmezni, ha megígérik neki, hogy a tanóra végén elmondhat egy verset. Természetesen gyorsan megjegyez mindent, előfordult, hogy édesanyja egy délután alatt készítette fel a másnapi szereplésre. Óvodás kora óta mond verseket, több versenyen ért már el szép eredményeket. Ábelnek feltett szándéka, hogy színész legyen, azt mondja megpróbál eljutni arra a szintre, hogy sikerüljön neki. Azt már társai teszik hozzá, hogy a fiú minden helyzetben képes megnevettetni bárkit, és a versmondás közben is gyakran csal mosolyt a közönség arcára.

A képen balról jobbra: Bíró Vivien, Kálmán Eszter, Mórocz Natália, Baldauf Ábel, Kovács Johanna, Fülöp Lola, Varga Izabella, Felső sor: Vincze Mátyás, Szélessy Tünde (Fotó: Cseh Gábor)

Szélessy Tünde most végzős, a helyi gimnáziumban szeretne tovább tanulni, alsós kora óta a színjátszókör tagja, számos fellépése volt már, városi versmondó versenyeken szerzett aranyérmeket.

- Az első számomra tanulás, így jól be kell osztani az időmet, ha még egy-egy verset is meg kell tanulnom, sokszor előfordul, hogy tévénézés helyett készülök - árulja el a kulisszatitkokat Tünde. A kedvenc költői közé tartozik Petőfi Sándor és Ady Endre, a kedvenc verse A reményhez, Csokonai Vitéz Mihálytól. Vincze Mátyás hetedik osztályos, legutóbb Wass Albert egyik prózáját adta elő, Az erdőt. Matyinak idősebb, gimnazista testvére segít felkészülni, aki szintén az iskola tanulója volt egykoron. Ő is rendszeres résztvevője a versenyeknek, ahol szép eredményeket ér el. Matyi azt mondja, jobban kedveli már a prózákat, mint a verseket.

- Jobban bele tudom magamat élni - vélekedik. A színjátszókör láthatóan összetartó csapat, a diákok szeretik egymást, büszkék a közös sikerekre. Amelyből nem kevés van, hiszen folyamatosan tanulnak, memorizálnak, készülnek, hogy aztán a közönség vastapsát begyűjtve rájöjjenek, valóban megérte a munka, akár még a televíziónézés helyett is.