Trófeákat szemléztek a majorban

A város melletti területek rendkívül változatos élőhelyei: árterek, tölgyesek és nádasok varázsolják különlegessé az itteni vadászatot. A városban működő mezőgazdasági zrt. vadászati ágazata tradicionális múlttal rendelkezik, minden évben megrendezik a szezon zárása után az adott évben meglőtt szarvasok trófeaszemléjét.

Huszonhét gímszarvasbikát ejtettek el a külföldi bérvadászok, akik az agancsok minősítése után többmillió forintot is fizethetnek, hogy birtokba vehessék zsákmányukat. A trófeák bírálata után kerül sor a szemlére, ahol együtt csodálhatják a szarvaskoronákat

Vas megyében a nyolckilós agancsok már nagynak számítanak, ebből tizenegy darab került terítékre a sárvári trófeaszemlén. Sok bika megfordult a majdnem 19 ezer hektáros vadászterületen. A vadászatra érkező összes vendéget sikerült lövési alkalomhoz segíteni, egyetlen vadász távozott csupán kilőtt bika nélkül. A szarvasbőgési időszakot összességében jónak ítélte meg Németh Gyula idegenforgalmi és vadászati üzemigazgató.

- A vadászat az aratás. Az azt megelőző munka nem olyan látványos: egy bikát tíz évig kell etetni és vigyázni, hogy kifejlődjön. Sok munka és költség adódik a vadföldművelés során, amíg egy bikát éretté nyilváníthatunk - emlékeztette a jelen lévőket Németh Krisztián fővadász. Az egész éves folyamatos munka gyümölcse a trófeabemutató. Négy hét alatt kell az ágazat összes bevételét megtermelni.

A szarvasbőgés után a következő hónapok talán még nagyobb munkája, a vaddisznóhajtás következik. Szinte minden héten van hajtás, a feladat megoldásához a soproni erdészeti iskola tanulói is besegítenek tapasztalatszerzésre is kihasználva az alkalmat. A sok-sok hajtóval és kutyával tartott vadászatokon előfordul, hogy félszáz vaddisznó is terítékre kerül.

A Sárváron megrendezett trófeaszemlén részt vett Gagyi István, az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezetének elnöke, aki ezúttal is hangsúlyozta, hogy a vadászat alapvető célja a vadgazdálkodás, az erdők természetes rendjének fenntartása.