Két keréken Hollandiában

A partnerem, Dewi ősszel, amikor nálunk, Celldömölkön járt, elmondta, hogy ő mindennap kerékpárral megy iskolába. Azt viszont nem mondta, hogy több mint fél óra, nagyon-nagyon intenzív tekerés után ér oda az iskolába - természetesen most én is tekertem vele. Reggel, délután, éjszaka - mindegyiknek megvolt a sajátos hangulata.

Fantasztikus napokat töltöttünk Hollandiában. Kedves családhoz kerültem, biztosan ez is hozzájárult ahhoz, hogy ennyire jól éreztem magam. Vendéglátóm öccsével jól összebarátkoztam, különösen, amikor együtt néztünk focimecset, vagy amikor a kedvemért - egy tizenöt éves fiútól szokatlan módon - gyrost sütött, illetve csak úgy összedobott egy kínai kaját.

Nagyon tetszett Hollandia! Az amszterdami kis utcácskák a sarkokon található hatalmas kerékpártárolókkal, a rotterdami óriási kikötő, de főleg Alkmaar, ahol vendéglátóink laktak. Most először éltem át olyat, hogy miközben megyünk az úton, egyszerre csak pirosra vált a lámpa, felnyílik előttünk az út, amely tulajdonképpen egy híd, és lecsorog előttünk két vitorlás - haladnak a tenger felé Szuper látvány volt!

A holland emberek szívesen bringáznak Fotó: Tóth Benedek Huba

Legjobban az Alkmaar közeli tengerpart tetszett, főleg naplementekor. Nem giccses volt, inkább gyönyörű!

Utolsó nap közölték vendéglátóink, hogy megnézzük a sajtpiacot. Gondoltam, hogy egy nagy piacot fogok látni sok-sok sajttal, de nem így lett. A sajtpiac tulajdonképpen egy rendezvény, ahol bemutatják, hogyan adták-vették régen a sajtokat. Gondolákon hozták a jelmezes emberek az óriási sajtgurigákat - nagyon érdekes volt. Természetesen sok-sok sajtot is ettünk, én nagyon élveztem.

Sok tipikus holland épületet láttunk, a városházán is fogadtak bennünket, nem mindennapi volt. A projekten is sokat dolgoztunk, nagyon hamar elröppent ez az egy hét.

A repülőtéren aztán életem egyik legnegatívabb élményét kellett átélnem, amikor két óra alvás után, kora reggel hárman motoztak és faggattak egy külön szobában, miután kikaptak a sorból, és a végén sem árulták el, hogy miért lettem nekik gyanús.

Ez az élmény azonban nem vette el a kedvemet sem a repüléstől, sem attól, hogy életemben még sokszor visszatérjek Hollandiába - megyek, amikor csak tehetem!

Tóth Benedek Huba Berzsenyi gimnázium