Sport

2011.02.08. 09:00

Bemutatták a Grosics Gyuláról szóló filmet

Schmitt Pál államfő jelenlétében került sor a Grosics Gyula életét bemutató, Keresztlécen című dokumentumfilm díszvetítésére hétfőn a Millenáris Fogadóban.

MTI

Kálomista Gábor producernek az Aranycsapat kiváló labdarúgójáról szóló, 55 perces alkotását 200 fős közönség tekintette meg.

Grosics Gyula múlt pénteken ünnepelte 85. születésnapját. A Fekete Párducnak becézett kapus az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett az 1952-es helsinki játékokon, míg az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert. Ő volt a válogatott hálóőre az Évszázad mérkőzéseként emlegetett találkozón, melyen 1953-ban 6-3-ra győztek a magyarok Anglia ellen a Wembley Stadionban. A nemzeti tizenegyben 86 alkalommal szerepelt.

Az államfő kijelentette, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnökeként soha nem tudott olyat kérni az Aranycsapat legendás labdarúgóitól, amit ne teljesítettek volna örömmel, ha kellett, a világ végére is elmentek, hogy találkozzanak a rájuk példaképként tekintő fiatalokkal, vagy hogy meséljenek élményeikről, tapasztalataikról. Schmitt Pál szerint emberi nagyságuk tette őket igazi legendává, s éppen ezért nem lehet az Aranycsapat játékosainál jobb hungarikumot találni.

"Kevés jobb nagykövete volt az országnak, mint az Aranycsapat. Gyula bácsi a mai napig olyan szeretettel beszél a futballról, amit a mai fiatalok megirigyelhetnének. Teljesen mindegy, mit csinál az ember, de ha a hobbija a munkája, akkor sikereket ér el" - fogalmazott Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, aki hozzátette, hogy mindent megtesznek azért, hogy még Grosics életében ismét örömet okozzon a szurkolóknak a magyar futball.

Grosics Gyula a rövid köszöntők után 50-es évekbeli magyar válogatott mezbe öltözött fiatalok gyűrűjében vonult be a díszvetítésnek otthont adó Millenáris Fogadóba. A 200 fős közönség felállva tapsolta a 85. születésnapját múlt pénteken ünnepelt élő legendát.

"Köszönöm, hogy megtiszteltek. Ahogy itt körbe nézek, szívesen cserélnék bármelyikükkel" - mondta a Fekete Párducnak becézett hálóőr, aki kiemelte, hogy az Aranycsapat eredményei elsősorban négy világklasszisnak, Puskás Ferencnek, Kocsis Sándornak, Bozsik Józsefnek és Hidegkuti Nándornak volt köszönhető.

A rövid beszédet követően az ünnepelt az államfő mellett helyet foglalva tekintette meg a Keresztlécen díszvetítését.

Kálomista Gábor producer 55 perces dokumentumfilmjében  megszólal Szepesi György, aki az Aranycsapat mérkőzéseit közvetítette a rádióban, továbbá a főszereplő lányai, Edina, Judit és Tünde. Grosics nemcsak pályafutásáról mesél, hanem hogy miként került kapcsolatba az Államvédelmi Hatósággal, továbbá a Honvéd dél-amerikai túrájáról, melyről többen nem tértek haza, illetve élete legnagyobb fájdalmáról, az 1954-es elvesztett világbajnoki döntőről és persze a legnagyobb diadalról, az a angolok 6-3-as legyőzéséről a Wembley Stadionban. 

A vetítést követően Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke köszöntötte az ünnepeltet egy hatalmas tortával, melyen a 85-ö szám szerepelt, valamint marcipánból egy olyan kép, melyen a kapus a felső sarokból tolja ki a labdát.

"Életpályád bizonyítja, hogy nehéz helyzetben is kitartónak kell lenni. Viszont azt el kell mondanom, hogy a 6-3-as mérkőzésen látható cigánykeréken van még mit csiszolni" - mondta tréfásan Borkai.
 

A díszvetítésen jelen volt még többek között Buzánszky Jenő, az Aranycsapat másik élő legendája, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Balogh Gábor világbajnok öttusázó és Andrew Vajna filmproducer.

Grosics Gyula az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett az 1952-es helsinki játékokon, míg az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert. Ő volt a válogatott hálóőre az Évszázad mérkőzéseként emlegetett találkozón, melyen 1953-ban 6-3-ra győztek a magyarok Anglia ellen a Wembley Stadionban. A nemzeti tizenegyben 86 alkalommal szerepelt.


GROSICS GYULA PORTRÉ

Született: 1926. február 4., Dorog
Posztja: kapus
Válogatottság: 86 (3 vb-n szerepelt)
Klubjai játékosként: Dorogi AC, MATEOSZ, Bp. Honvéd, Tatabánya (390 bajnoki mérkőzésen szerepelt)
Klubjai edzőként: Salgótarján, Tatabánya, KSI, Kuvait

 Legjelentősebb eredményei játékosként:
 a válogatottal:
- olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
- világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
- Európa-kupa győztes (1953)
    A Budapesti Honvéddal:
- háromszoros magyar bajnok

Kitüntetései:
Halhatatlanok Klubjának tagja (1994)
MOB Olimpiai Érdemérem (1995)
Az évszázad legjobb magyar kapusa (1998)
Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993)
Dorog díszpolgára (2001)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!