Sportolóként az olimpia, hallgatóként a diploma a cél

2015. október 25., 06:01 szerző: Bajdó Bettina fotós: Szendi Péter
komment
Szombathely - Koszár Zsolt neve nem ismeretlen a megyében és az országban sem. Sikeres hosszútávfutóként már sok mindent lerakott az asztalra, most viszont úgy döntött, hogy visszaül az iskolapadba, s gépészmérnök diplomát szerez. A tanulás lemondásokkal is jár, kevesebb ideje jut a futásra, de tudatosan vállalva mindezt, számára most a legfontosabb az iskola.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Koszár Zsolt jelenleg 29 éves, 10 év munka után döntött úgy, hogy ismét diák lesz belőle. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi és Műszaki Karán tanul duális képzésben gépészmérnöknek.

– A középiskolai tanulmányaim után 10 évig dolgoztam, voltam rendszergazda és gyakorlati oktató is Szentgotthárdon – mondja Zsolt. – Amikor megláttam a felhívást, hogy elindul Szombathelyen a gépészmérnökképzés, nem is gondolkodtam sokáig, rögtön beadtam a jelentkezésemet. A felvételi elbeszélgetés után be is kerültem a közé a 80 diák közé, akik a duális képzésben vehetnek részt. Ennek a lényege, hogy az elméleti oktatás mellett gyakorlati ismereteket szerezhetünk egyes cégeknél, az ott töltött idő alatt pedig ösztöndíj is jár. Nagyon szerencsés vagyok, mert egy szentgotthárdi céghez kerültem.

Koszár Zsolt hosszútávfutóként a Synergy Fitness Szentgotthárd versenyzője. Többszörös országos bajnok és külföldi versenyeken is megméretteti magát. Volt már Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában, sokszor jár nemzetközi, utcai futóversenyekre. Jelenleg is vezeti a 10 kilométeres országos ranglistát.

Koszár Zsolt hosszútávfutóként többszörös országos bajnok és külföldi versenyeken is sokszor indul
Fotó: Szendi Péter

– A tanulás miatt most kicsit háttérbe szorul a sport – teszi hozzá a tehetséges futó. – Így is próbálok naponta kétszer edzeni. Nem könnyű az időmet beosztani, mert ha reggel is edzek, akkor öt órakor kelek. Edzés után indulok az iskolába, majd, ha hazaérek ismét edzés van. Sokszor pedig edzés után tanulni is kell. Nehéz visszarázódni az iskolába, de már kezdem felvenni a fordulatot. Nagyon tetszik az oktatás, nagyon jók a szaktársak és az oktatók is. A képzés különösen jó számomra, hiszen ösztöndíjat kapunk, én pedig önfenntartó vagyok, szükségem van havi bevételre. Ezért is tudtam most továbbtanulni.

Zsolt egyébként Szombathelyen született, de gyerekkorától fogva Szentgotthárdon él. A III. Béla szakképző iskolában végzett programozóként és gazdasági informatikusként. Nagyon szeretett volna továbbtanulni, de az anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé, ezért dolgoznia kellett. Hiába volt jó tanuló, az álmait akkor nem válthatta valóra.

– Gyerekkoromban is szerettem futni, aztán ahogy jöttek a sikerek, a futás az életem része lett – emeli ki a sportoló. – Amikor futok, akkor úgy érzem, hogy önmagam vagyok. Teljesen kikapcsol, erre nagy szükségem van a mindennapokban. Felfrissít szellemileg is, előfordul mostanában, hogy az iskolai feladatokat futás közben oldom meg. A futás magányos dolog, az ember csak így tud koncentrálni. Nálam is vannak holtpontok, ezeken át kell lendülni. Én ilyenkor azokra gondolok, akik bíznak bennem, ez ad erőt a folytatáshoz. Keménynek kell lenni, csak így lehet csinálni. Akinek van motivációja, az át tud menni mindenen. Nagy álmom, hogy kijussak az olimpiára, maratoni futóként. Ehhez azonban mennyiségi és minőségi munkát is le kell még tennem az asztalra. Remélem, ez is megvalósulhat egyszer. Most azonban az iskola a legfontosabb, mely három és fél évig tart majd. A diploma megszerzése után ismét koncentrálhatok teljes erővel a sportra, hiszen a hosszútávfutók 35–38 éves korukig is a csúcson lehetnek. Ha szinten tudom tartani magam a következő években, akkor nem lesz gond.

Koszár Zsolt elárulja azt is, évek óta komoly barátnője van, aki jelenleg Budapesten tanul a Testnevelési Egyetemen. A barátnője egyben az edzője is, azt vallja, jó párost alkotnak. Ő is szeret futni és rengeteget segít neki. Részben az ő noszogatására jelentkezett az egyetemre, ő mondta neki, hogy most kell megpróbálnia. Zsolt egyáltalán nem bánta meg a döntését. Nem mondja, hogy nem félt eleinte, de most már érzi és tudja, hogy a jó úton halad.

 

Bajdó Bettina

2015. október 25., 06:01 szerző: Bajdó Bettina fotós: Szendi Péter

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...